Eszközök és autonómiatörekvések a Kárpát-medencében (21. Tusványosi Szabadegyetem és Diáktábor)

Össze kell hangolni a Kárpát-medencei magyarság törekvéseit most, hogy a nemzeti érdeket nyíltan felvállaló kormány került hatalomra Magyarországon — szögezte le Tőkés László. A KMAT elnöke figyelmeztetett: az összefogás nem csak Erdélyben ért el felemás, suta eredményeket, de Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján is gondok adódnak. Semjén Zsolt, a magyar kormány miniszterelnök-helyettese a magyar állam nemzetpolitikai stratégiáját ismertette, leszögezve: a magyar nemzet megmaradása a legfőbb cél, ezt szolgálja az állampolgársági törvény is, amely lehetővé teszi, hogy közjogi értelemben is egyesüljön a nemzet. A területi és kulturális autonómiatörekvések támogatásáról biztosította a résztvevőket. Mint mondta, az asszimiláció elleni védelmet az etnikai magyar párt nyújtja, ezért szükséges az összefogás, a sokszínűségben való egység.

Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának újonnan megválaszott elnöke a szlovákiai helyzetet ismertette, és felhívta a figyelmet: más, határon túli magyar szervezetek életét is befolyásolhatja az alakulat esete, amely nem jutott be a törvényhozásba, míg a szlovák—magyar pártnak, a HÍD — Most-nak sikerült ez. A nyolcévnyi kormányzat során az MKP-ban a gazdasági érdekek kerültek előtérbe, ez vezetett a szakadáshoz, ráadásul az egyre feszültebb szlovák—magyar viszonyban az MKP folyamatosan frontvonalban volt, így a közvéleményben a szlovák nacionalista párthoz hasonlóan radikális alakulat képe alakult ki.

Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke az összefogás visszásságaira mutatott rá, hangsúlyozva: ha új nemzetpolitikáról beszélünk, a döntéshozók ne próbálják moslékként egybefogni a szervezeteket, elveket, ne kövessék a Mórickáknak szóló elvet, miszerint mindenkinek igazat kell adni. Az ukrán vezetés nem törekszik semmiféle európai standard betartására, orosz típusú autoriter rendszer van kiépülőben, ez a magyarság mozgásterét is beszűkíti — hívta fel a figyelmet Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke. Olosz Gergely RMDSZ-es képviselő a magyar kormány első döntéseit méltatta, majd hangsúlyozta: a magyar összefogás szükségességére az EP-választások során is rámutattak a választók.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke köszönetet mondott Semjén Zsoltnak, amiért nyilvánosan is leszögezte: a magyar kormány támogatja az autonómiatörekvéseket. Ellentmondott viszont a magyar miniszterelnök-helyettesnek abban, hogy az etnikai párt lenne az asszimiláció eszköze, szerinte erre csak az autonómia lehet garancia, amint azt az elmúlt húsz év is bizonyítja. Nemzetpolitikai fordulatra Erdélyben is szükség van, a közképviselet nem azt jelenti, hogy megmondják a választóknak, mit várnak el tőlük, hanem elmondják azt, amit a választók akarnak — szögezte le Izsák a résztvevők tapsa közepette. Semjén azonnal replikázott is: mint mondta, az etnikai párt és az autonómia nem egymás ellentéte, hanem egymást feltételezik, az előbbi eszköz a parlamenti képviselet révén, az utóbbi a cél. Farkas Csaba, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlés Ideiglenes Házbizottságának elnöke a regionális parlament létrehozásának szükségességét hangsúlyozta, mint mondta, az autonómiatörekvések sikeréért magunknak is meg kell változnunk.

A vajdasági helyzetről Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszélt, hangsúlyozva: a nemzeti tanácsok megalakulása jelentős előrelépés az autonómiatörekvések útján. Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítványának elnöke leszögezte: a nyugati magyarság ezután is támogatja az önrendelkezési törekvéseket.