Sportvilág

A felnőttek Európa-bajnoksága kezdődik holnap Barcelonában. 98 évvel ezelőtt, 1912-ben a stockhomi olimpia idején alakult meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (az International Amateur Athletic Federation, röviden IAAF), tizennégy évvel később a magyar atlétikai szövetség vezetője, Stankovits Szilárd egy javaslattal rukkolt elő: rendezzenek rendszeresen Európa-bajnoksá­gokat. Elutasították. 1932-ben Los Angelesben (szintén az olimpiai idején) az IAAF meggondolta magát, és elfogadta a magyarok újabb Európa-bajnokságra szóló előterjesztését, és megbízta őket a részletek kidolgozásával. 1933-ban az IAAF tanácsa elfogadta a magyar szakbizottság tervét, és 1934-re kiírta az első Európa-bajnokság megrendezését. A rendezéssel Olaszországot bízta meg, így lett az első Európa-bajnokság helyszíne Torino. Jó tudni tehát, hogy van némi közük a magyaroknak kontinensviadalunkhoz.

Úszás. Ha nem csurran, cseppen — fogalmazhatunk a tamperei ifjúsági Európa-bajnokság után, ahol a magyar úszók két arany-, két ezüst- és két bronzérmet szereztek. Aranyérmesek: Biczó Bence (200 m pillangó), Bernek Péter (200 m hát), ezüstérmesek: Bernek Péter (100 m hát), Zámbó Balázs (200 m hát), bronzérmesek: Biczó Bence (100 m pillangó), Szana Zsombor (400 m vegyes). A románoknak, sajnos, nem jutott érem. * A felnőttek hosszútávúszó-világbajnokságának győztesei (magyar és román résztvevő nem volt): 5 km: Fabian Eva (amerikai) és Lurz Thomas (német), 10 km: Grinaldi Martina (olasz) és Cleri Valerio (olasz), 25 km: Heister Linsy (holland) és Meyer Alexander (amerikai).

Augusztus 4-i kezdéssel újra Budapest ad otthont az Európa-bajnokságnak. Itt is jó tudni, hogy kontinensviadalokat és világbajnoki vetélkedőket már 1889-től szerveztek, elsősorban a németek, az osztrákok. 1908-ban aztán megalakult a Nemzetközi Úszószö­vetség, a Fédération Internationale du Natation Amateur (röviden FINA), s véget vetett ezeknek a nem hivatalos versenyeknek, sőt, kimondta, hogy a világ- és Európa-bajnokságok kiírása kizárólag az ő hatáskörébe tartozik. Ez eddig mind szép és jó, de az első Európa-bajnokságra 1926-ig (a világbajnokságra 1973-ig) kellett várni, s azt Budapest rendezte. Hőse a svéd Arne Borg volt, aki két arany- és egy bronzérmet nyert. A második Európa-bajnokságra 1927-ben került sor Bolognában, ahol Borg háromra növelte aranyérmeinek számát (100 m, 400 m és 1500 m gyors), a korábbi bronzát pedig ezüstre váltotta. És ezután jött a harmadik Európa-bajnokság Párizsban, ahol a magyar Bárány István játszotta a főszerepet, a hőst három aranyérmével (100 és 400 m gyors, valamint a 4x100 m-es váltó). Na szóval, így indult egy versenysorozat, mely visszakerült kiindulási pontjához, Budapesthez. Reméljük, hogy Cseh Laciék, Gyurta Daniék, Verrasztó Evelynék, Hosszú Katinkáék túlszárnyalják Bárány István párizsi rekordját. Úgy legyen. (áros)

Forma—1. A spanyol Fernando Alonso (Ferrari) nyerte a vasárnapi Forma—1-es Német Nagydíjat. A második helyen csapattársa, a brazil Felipe Massa végzett, míg a harmadik a német Sebastian Vettel (Red Bull) lett. A kétszeres világbajnok spanyol pilóta idei második futamgyőzelmét könyvelhette el, az elsőt az évadnyitó bahreini GP-n szerezte. Massa, napra pontosan egy évvel a Hungaroringen bekövetkezett súlyos balesete után, nagyszerűen versenyzett, a rajt után a harmadik helyről az élre került. Előnyét egészen a verseny második harmadáig megtartotta, ám ekkor átengedte az első helyet a vb-címre még esélyes Alonsónak. A pontversenyben éllovas brit Lewis Hamilton (McLaren) a negyedik lett, míg a hétszeres világbajnok német Michael Schumacher (Mercedes) ezúttal is csak epizódszerepet játszott a hazai versenyen.