Közép-európai viszonyok és az autonómia (Orbán—Băsescu—Tőkés előadás Tusványoson)

A már megszokott helyszínen, perzselő napsütésben, több ezer érdeklődő jelenlé­tében zajlott szombat délelőtt a Közép-Európa — Európa közepe? című előadás-sorozat. Elsőként Orbán Viktor érkezett a helyszínre, majd befutott a román államelnök is. Amíg Tőkés Lászlóra várakoztak, alkalom nyílt egy kis baráti csevejre a színpad hátsó felében. „Ezek mind a hárman magyarul beszélgetnek?" — kérdezett is rá egy bácsi csodálkozva. Rövid időn belül megérkezett Tőkés László is, aki immár az Európai Parlament alelnökeként bővítette a rangos meghívottak sorát, az előadássorozat moderátora pedig az előző évekhez hasonlóan Németh Zsolt, Magyarország külügyi államtitkára volt.

Tőkés László a Magyarországon, majd Románián végigsöprő árvizek felidézésével kezdte előadását, ezek pusztításához hasonlította a kommunizmus évtizedeinek rombolásait, akárcsak árvíz után a településeket. Újra kell építeni az országokat, meg kell találni a felemelkedés, a társadalmi gyógyulás útját — mondta. Európa peremén vagyunk, a mentális vasfüggöny lebontására van szükség, hogy visszakerüljünk Európa közepére — hangsúlyozta Tőkés. Gratulált Orbán Viktornak kétharmados választási győzelméhez és Traian Băsescunak a kommunizmus elítéléséhez. Az egy nappal korábbi botrányra utalva elmondta: „A román nacionalisták abban tévednek, hogy azt hiszik, mi mindig el akarjuk venni Erdélyt." Pedig eszünk ágában sincsen, nyílt kártyákkal játszunk, nem függetlenséget, autonómiát akarunk. Felsorolta azokat a közös ügyeket, amelyek összekötik Romániát és Magyarországot: a határon túli nemzetrészek ügyét, a Duna-stratégiát, az EU bővítésének kérdését, a környezetvédelmet említette, kifejtette, a kommunizmus megbukott ugyan, de a nacionalizmus nem, tenniük kell a nacionálkommunizmus felszámolásáért. Kifejtette: az autonómiák rendszerének mindenütt biztató eredményeket sikerült felmutatnia, és felidézte, hogy 2005-ben Koszovó függetlenségi harca kapcsán maga Traian Băsescu jegyezte meg: a koszovói rendezés útja az autonómia megadása és nem a területi elszakadás. Az államelnök által összehívott alkotmánymódosító bizottság Románia állami berendezkedésére több modelljavaslatot fogalmazott meg: a föderális állami berendezkedést, egy aszimmetrikus regionalizmuson, illetve a megyerendszer továbbfejlesztésén alapuló berendezkedést — ismertette Tőkés László. Szerinte ezek az elképzelések a magyarság számára is kedvezőek: „Az eurotranszszilvanizmus jegyében Erdélynek egy olyanfajta önállóságát tudjuk elképzelni, mint mondjuk Moldova vagy Havasalföld önállósága egy aszimmetrikus regionalizmus szellemében, de el tudjuk képzelni a közigazgatási önállóságát mondjuk a Bánságnak és Dobrudzseának, különféle romániai területeknek, és ebben a keretben jöhetne létre Székelyföld területi autonómiája is. Románia szuverenitásának ezerszázalékos tiszteletben tartása mellett szeretnénk, ha mi, magyarok nagyobb beleszólást nyernénk saját ügyeinkbe. Ez egy demokratikus önrendelkezési jog Európa minden népe számára. Erre tart igényt a magyarság is."

Orbán Viktor beszéde elején a román elnökhöz fűződő „szívélyes, politikában barátinak mondható" kapcsolatról beszélt, és arról, hogy „ráadásul a román—magyar viszony is sokkal pozitívabb a szokásosnál ebben a pillanatban, és ez a jó viszony őszinte, mert érdekekből táplálkozik". Elmondta, a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt. A kölcsönösen elfogadott értékek szellemében újra kell építeni a közép-európai térség jövőjét, de át kell gondolni a bankok szerepét is. „Nem akarok a pénzügyi világ Che Guevarája lenni" — mondta, s kifejtette, tudja, hogy szükség van erős pénzügyi rendszerre, de nem a nincstelen szegényektől kell elvenni a pénzt, hanem onnan, ahol van.

A közép-európai államok szoros együttműködését közös érdekekre kell alapozniuk, s ezek között említette az energiabiztonság kérdését, a közlekedésfejlesztést, a pénzügyi finanszírozást. Orbán szerint az új elrendeződésnek úgy kell megtörténnie, hogy Közép-Európa ne váljék ennek áldozatává. „Nem lehetünk kiszolgáltatottak, nem lehetünk játéktér, és nem lehetünk ütközőzóna" — fejtette ki, és felvetette egy saját közép-európai bankrendszer kiépítésének lehetőségét, de azt is, hogy Európának megmaradása, fejlődése érdekében ki kell egyeznie a szintén keresztyén gyökerű Oroszországgal, ki kell építeni egy sajátos együttműködési rendszert.

Mindezekben a kérdésekben kiemelten fontos a román—magyar együttműködés — fejtette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök beszélt hazája igen nehéz helyzetéről. A magyarhoz hasonló civilizációkat két érték táplálja: „az emberi energia, a meggyőződés, hogy érdemes alkotni, értéket létrehozni, s ebben a hitükben a magyarok az elmúlt évtizedben megrendültek, a másik az állandóság tudata". Magyarországot a tudás földjévé kell tenni, és el kell érni, hogy ismét higgyen saját sikereiben, embereiben — hangsúlyozta Orbán Viktor.

Traian Băsescu államelnök már beszéde elején leszögezte: valószínű, vitát gerjeszt majd ez a találkozó, de azt is, bízik benne, hogy a különböző nézetek ellenére sikerül megtalálni a közös pontokat. Felszólalása során aztán főleg azokra a kérdésekre tért ki, amelyek kapcsán egyetértést tapasztalt. Kozmikus távolságokkal kezdte, a naprendszerről, a föld kerekségéről szólt, amelyen mindenki úgy érezheti, ő van a világ közepén, majd visszatért a szűkebb régióra, s ennek kapcsán elmondta: „nem egyik vagy másik régió fontos, hanem egy-egy térség belső egyensúlya, a régiók közötti egyensúly". Kitért arra, hogy a közép-európai térség most konszolidálódik, s ennek alappillére a magyar—román viszony. Úgy vélte: nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget kizárólag földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét — szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor" — mondta az államfő.

Véleménye szerint a térség központjának Brüsszelnek kell lennie, Romániának és Magyarországnak egyaránt érdeke, hogy megerősödjék az Európai Unió. Az államfő Orbán szavaihoz igazodva fejtette ki, új, valódi kapitalizmust kell építeni a spekulatív kapitalizmus helyett. Az autonómiáról csak kérdésre válaszolva szólt, megismételte oly sokszor, sok helyen hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyforma autonómiára van szüksége.

Az előadások utánra ígért Băsescu—Orbán megbeszélés ez alkalommal szűkre korlátozódott, rövid félórás négyszemközti beszélgetésre kerítettek sort, a sajtót lerázva, a Csukás vendéglőben. Hiába várta mindenki a nagyarányú egyeztetést, ezúttal elmaradt. Két óra előtt Traian Băsescu Csíkszereda felé távozott, Orbán Viktor és a magyar delegáció pedig Tőkés Lászlóval és az EMNT képviselőivel költötte el ebédjét.