Szenzációs lelet Kelet-Szerbiában

A frankfurti Német Régészeti Intézet és a belgrádi archeológiai intézet munkatársai Belgrádban hangsúlyozták, hogy a palota északi részéről előkerült részleges szoborkompozíció egyedülálló és kivételes szépségű lelet a Balkánon, segíthet fényt deríteni a 3. század vége, a 4. század elejének viszonyaira, a palota építését megelőző időre. A régészek szerint egyértelműen vadászjelenetről van szó: a római kori Diana, a vadászat istennője az ábrázolás alapja, bár a szobortöredéken egy térdre rogyott vaddisznó látható, amint hátsó lábát egy vadászkutya kapja el. Hiányzik a ló és a lovas is — ez utóbbi valószínűleg Diana istennő volt. A Blic belgrádi lap szerint a lelet, amelynek hiányzó darabjait tovább keresik, minden bizonnyal felkelti a szakemberek érdeklődését az egész világon. A német archeológusok több mint öt éve vesznek részt a császári palota ásatásaiban, és eddig ötven objektumot tártak fel.

A Zajecar közelében fekvő Felix Romuliana három éve felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Gaius Valerius Galerius Maximianus (297—311) római császár a saját édesanyjáról, Romuláról nevezte el a palotát, amely 6,5 hektáron terül el, körben mintegy húsz toronyból álló védelmi rendszerrel szegélyezve. A falakon belül csarnokok, átriumok, fürdők, színes padlómozaikok, márványtáblák, bíborvörös gránitból és peloponnészoszi zöld porfírból készült szobrok maradványai láthatók. Az 1970-es évektől a kutatást a területen Dragoslav Srejovic régész irányítja, aki bebizonyította, hogy Felix Romuliana nem csupán egy castrum, vagyis római katonai tábor, ahogy addig gondolták, hanem császári palota. 1984-ben ugyanis talált egy feliratot a palota nevével, 1993-ban pedig egy drága egyiptomi porfírból készült domborművet, amely a császár fejét ábrázolta.