Óriás szegedi papucs

A rekordkísérletről tartott sajtótájékoztatón a cipészmester — aki az idős Rátkay Sándortól leste el a mesterség titkait — elárulta: a hatalmas lábbeli pontosan úgy, kifordított varrott eljárással készül, ahogy az átlagos méretű szegedi papucs már évszázadok óta. Ez azt jelenti, hogy a felsőrészt fordítva varrják rá a talpra, bevizezik, színére fordítják, majd beleütik a kaptafát, s a lábbeli így nyeri el végleges alakját. Az óriás lábbeli páratlan lesz, nemcsak azért, mert egyelőre csak egy darab készül belőle, hanem azért is, mert a hagyományos szögedi papucshoz hasonlóan szimmetrikus kaptafán készül, és csak a taposással válna jobb-, illetőleg ballábassá. A papucs legyártásához Sallay Tibor számítása szerint legalább ötven munkaóra szükséges, ezért nem is vág egyedül bele a rekordkísérletbe, ketten is segédkeznek majd neki. Az óriás, egyméteresnél is nagyobb kaptafát már kifaragta a cipészmester, és az is kiderült, nem lesz könnyű dolgozni vele, hiszen a tömege meghaladja a fél mázsát. Elkészült a papucs sarka is, ami csaknem négy kilót nyom. A talp marhabőrből készül. A gyár külön a rekordkísérlethez keresett egy méretes, egy négyzetméteres darabot, hiszen a talpnak valót nem lehet toldani. A bélést három-négy négyzetméternyi sertésbőr adja majd ki, a papucs feje pedig piros pamutbársonyból készül, hagyományos hímzett virágmintával.

A papucsra augusztus 13-án 13 óra 13 perckor kezdik el felvarrni a szalagdíszt, a mű estére készül majd el, s ekkor derül ki, mekkora is a pontos mérete — mondta el Elekes Zoltán fesztiváligazgató. Ha a rekordkísérlet sikerül, a szükséges dokumentumokat elküldik Nagy-Britanniába, így a szervező reményei szerint az óriás lábbeli hivatalos Guinness-rekord lesz.