Hódmezővásárhely szellemi kisugárzása sokkal nagyobb, kulturális szívóhatása sokkal tágabb, mint a város közigazgatási területe.

Vendéglátónk, dr. Berényi Károly, a megyei jogú város tanácsosa ugyanis, aki a megyei önkormányzat határokon túli kapcsolatainak serkentője és felügyelője, gyengéd erőszakkal ragaszkodott ahhoz, hogy megismerkedjünk a Vá­sárhelyi Látóhatár helyismereti, irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztőjével, Benák Katalinnal.

Benák Katalin bevezetőjében az induló szám élére egy Németh László-idézetet helyezett — az írót 1945—48 között Hódmezővásárhelyre száműzték —: ,,Folyóiratom ihletője e kor igazi múzsája: a szorongó tájékozatlanság. Hajótöröttek vagyunk, akik a csillagokat nézzük, s a partot keressük, abban a hitben, hogy van part, s a csillagok vezetnek." (A Tanú állomásai, Beköszöntő, 1932)

A nagy múltú város gazdag kulturális örökségéhez igazodó negyedéves időszaki kiadvány belső súlypontozása is beszédes. Az 1. szám Széchenyi István és Hódmezővá­sárhely kapcsolatával indít, amelyre a főnemes gróf első tiszai tanulmányútja alkalmával került sor. A tét a Tisza szabályozása volt. A kapcsolatot elemző esszé szerzője Varsányi Péter István. Hódmezővásárhely szellemi határának határtalanságát példázza a Katyń — Tömeggyilkosság, politika, erkölcs című értekezés, amelyet Andrzej Przewoznik államtitkár 2010 januárjában mondott el a hódmezővásárhelyi, a fasizmus és a kommunizmus bűneit egyaránt feltáró Emlékpontban, a ,,Kis-Terrorházban". A lengyel miniszter tagja volt annak a 97 tagú küldöttségnek, amely útban Katyń felé a repülőgép-katasztrófa áldozata lett. A vásárhelyi rendezvény kapcsán a folyóiratban ,,megjelennek" ottani ismerőseink is, dr. Lázár János polgármester és országgyűlési Fidesz-frakcióvezető, valamint dr. Grezsa István tanácsi képviselő.

A folyóirat írásai közül tallózva lapterjedelmi okok miatt a továbbiakban csak a bennünket közvetlenül érintő témákról és írásokról szólok. Dr. Berényi Károly tanácsnok Az erdélyi Szépmíves Céh — és az erdélyi Helikon-ról ír Lőrincz László kapcsán, aki a háború előtt szerkesztő és a lap szerzője volt. Lőrincz László költészetéről A léthimnusz poétikája címmel Simon Ferenc, a folyóirat egyik szerkesztője értekezik.

Benák Katalin főszerkesztő asszony esti beszélgetésünk záró mozzanataként megajándékozott egy Lőrincz László-verseskötettel. A könyv zárószavát szerzőként is jegyzi. Lőrincz László stílusának — és egyes verstémáinak — szemléltetésére álljon itt egy verstöredék: Száz lába szárán alszik a seprű, / s végighasaltak ládán a kefék. / Hallgat az utca is, elszállt a düh, / s a motorjaj sincs immár, alszik a fék. (Estéli történés)

Az elismerés hangján kell szólni a Hód-Biotech Kft.-ről is, amely a rangos folyóiratot kiadja.