Miniszteri látogatás fejmosással (Borbély László Sepsiszentgyörgyön)

Háromszéken a Debren-, Kászon-, Bölön-, Kovászna-, Szacsva-, Kormos-, Lisznyó-, Torja-, Gelence-, Bereck-pataknál, a Feketeügy és az Olt folyónál szükséges beavatkozásokra utalt ki összesen tízmillió lejt a kabinet, a legnagyobb összeget — hárommillió lejt — a Debren medrének rendezésére. Az árvízvédelemre szánt pénzekkel kezdte felszólalását a tárcavezető a megyeháza gyűléstermébe összegyűlt polgármesterek, megyevezetők, parlamenti képviselők, igazgatók előtt, csakhamar azonban feszültté vált a hangulat.

A Zöld Ház programról szólva előbb a polgármestereknek rótta fel Borbély, hogy az önkormányzatoknak szóló kiíráson mindössze Kézdivásárhely nyújtott be pályázatot, majd a kezdeményezés magánszemélyek körében aratott sikerét akarta számadatokkal ecsetelni.

Háromszék országos szinten az első megyék közé tartozik a benyújtott igénylések tekintetében, ezért fordult a miniszter Hobincu Zoltánhoz, a megyei környezetvédelmi hivatal vezetőjéhez, aki azonban nem tudta megmondani, hányan is pályáztak. Igen felmérgelődött erre a miniszter, ,,mivel foglalkozik ön, ha ennyit sem tud?" — vágta az igazgató fejéhez, majd kiküldte a leforrázott intézményvezetőt dokumentálódni. Nem úszta meg a fejmosást az erdészeti igazgatóság vezetője sem, Kiss József zágoni polgármester erdő-visszaszolgáltatásokkal kapcsolatos kérdése kapcsán egyhetes ultimátumot adott a tárcavezető a kérdés rendezésére, javasolta a községgazdának, perelje be a hivatalt, elfogadhatatlannak minősítve, hogy az érvényes törvényszéki döntések ellenére is késlekedik az erdők átadása. Nagy István baróti polgármestert is hamar leültette Borbély: szemére vetette, hogy nem tudja, kinek a tulajdona a baróti gát, és ki felel azért — mint mondta, ezért sem tudtak pénzt kiutalni az árvízvédelmi munkálatokra.

Terepszemlén az 5-ös km-nél

Mindezek mellett a miniszter hangsúlyozta: a recesszió ellenére is jut pénz a fejlesztésre, sok más minisztériumtól eltérően az általa vezetett tárca például a beruházásokra szánt pénz 99 százalékát elköltötte. Árvízvédelemre több pénzt utaltak ki, mint 1990 óta bármely évben, de a sepsiszentgyörgyi, baróti, kézdivásárhelyi, kovásznai víz- és csatornarendszer felújítására is többet adtak, mint az elmúlt három évben összesen. A következő időszakban újabb pályázatokat hirdet meg a tárca erdősítésre, parkok rendezésére, erdei utak felújítására, bicikliutak létrehozására, és remélhetőleg szeptemberben aláírják a szerződést a megye víz- és csatornarendszerének korszerűsítését, valamint az integrált hulladékgazdálkodást célzó pályázatokra. A kérdésekre válaszolva támogatást ígért a megyei katasztrófavédelmi felügyelőségnek szivattyú beszerzésére.

A találkozót követő sajtótájékoztatón az RMDSZ kormányzati részvételének fontosságát hangsúlyozta, példaként említve, hogy amíg RMDSZ-es vezetés alatt állt a környezetvédelmi tárca, 28,7 millió lejt utaltak ki Kovászna megye számára árvízvédelemre, másik hét év alatt alig 8,5 millió lejt szántak erre. Az RMDSZ esetleges elégedetlenségeit, kormányból való kilépésének lehetőségeit firtató újságírói kérdésekre Borbély leszögezte: nem a határidők híve, de elemezni kell az elmúlt hét hónap eredményeit, kudarcait. A tanügyi törvény bizottsági vitáját augusztusban be kellene fejezni, szeptemberben pedig el kellene fogadni a jogszabályt, a régióátszervezésről még tárgyalnak koalíciós partnereikkel, a decentralizációs folyamatra is oda kell figyelni, mert eddig csak az egészségügyben valósult meg — magyarázta.