Magyar tükör

A Vállalkozók Országos Szövetsége, amelynek szakértői is közreműködtek a második Széchenyi-program kidolgozásában — cáfolva azt az ellenzéki kritikát, mely szerint a kormány szakpolitikusai nem egyeztetnek az érdekvédelmi szervezetekkel —, épp a bürokratikus nehézségeket szeretné kiküszöbölni, felgyorsítva a sikeres vállalkozások támogatásának módját. Azt szeretnék, ha a nyertes pályázatok a lehető leghamarabb juthatnának pénzhez. * Jelentékenyen kibővült az ún. Széchenyi-kártya. Ezentúl forgóeszközre is lehet hitelt felvenni, huszonötmillió forintot három évre. Ettől is a kis- és közepes vállalkozások megélénkítését várják, ami — legalábbis a Vállalkozók Országos Szövetsége szerint — komoly kihatással lehet a munkanélküliség csökkenésére is. * Nem hiányoztak a bírálatok sem, az MSZP politikusai fanyalogva fogadták az új Széchenyi-tervet, a Lehet Más a Politika szakértői szerint úgy rossz, ahogy van, a Jobbik a mezőgazdasági támogatásokat hiányolja... * Egyes független közgazdászok, például Róna Péter szerint: a dilemma az, hogy nagyobb szerepet adunk az államnak, védje, támogassa a kis- és közepes vállalkozásokat, de ezáltal a politika eluralhatja a döntéshozatalt, ami a klientúra kiépítéséhez vezethet. Ezért kell garantálni a döntéshozatali folyamatok áttekinthetőségét és a kontrollmechanizmusok kiépítését, hiszen a rossz befektetéseknek versenytorzító hatásuk van. * Róna szerint a Nemzetközi Valutaalap elsősorban nem a bevezetendő magyar bankadó ellen van, hanem egységes, logikus, kiszámítható adórendszert várna el a húsz éve folyó állandó ötletelések helyett. * Az első hatvan napja alatt a parlament gőzerővel dolgozott, több tucat jogszabályt módosítottak, de az eljárási procedúra miatt ezek egy része csak szeptembertől léphet hatályba. Vonatkozik ez az új jövedéki adók egy részére is. * Döntés született arról, hogy ezentúl nem lehet jelzálogkölcsönt bejegyezni valutaalapú hitelek felvételekor. A Hitel-károsultak Országos Egyesülete üdvözölte a döntést, de nehezményezi, hogy kölcsönt továbbra is lehet felvenni devizában, s ez is jelentékenyen elszegényítheti a lakosságot a forintárfolyam állandó ingadozása miatt. * Továbbra sincs kollektív munkaszerződés az ezer sebből vérző MALÉV-nál. Az országos légitársaság uniós szabályok alapján működik, hiszen a vezetőség és a szakszervezetek március óta nem tudtak dűlőre jutni az új kollektív munkaszerződés esetében. A pilóták érdekvédelmi szervezete elfogadhatatlannak tartja, hogy szerződés nélkül, uniós szabályok alapján működnek... Miközben a légitársaság szerződéseit külön bizottság vizsgálja, s egyre bizonytalanabbnak tűnik a MALÉV jövője, legalábbis a jelenlegi keretek között.