Széchenyi-terv: a Kárpát-medencére is? (Nem számítanak anyaországi pénzügyi támogatásra)

Hét fejlesztési területre koncentrál a 2011. január 15-én útjára induló Új Széchenyi Terv. A budapesti kormányzat szándéka szerint teljes egészében uniós forrásokból finanszíroznák a programot, amelynek elsődleges célja a kis- és középvállalkozások (kkv) forráshoz juttatása — derül ki az Új Széchenyi Tervet bemutató kormányzati kiadványból. A tervben négy ágazati kitörési pontot határoznak meg: az egészségipar, a zöld gazdaság, a háttériparokat és a Kárpát-medencei gazdasági térséget egyaránt jelentő hálózati gazdaság és a tudásgazdaság. Létezik három átfogó kitörési pont is, ezek az otthonteremtés, a munka- és teljesítmény-központú gazdaság kiépítése, illetve a tranzitgazdaság.

Van létjogosultsága a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakításának — ebben nagyjából egyetértenek a határon túli vállalkozók, akik szerint a régiós fejlesztéseket hangsúlyozva uniós forrásokat is lehetne szerezni, de nem a magyar dominanciát hangsúlyozva kell népszerűsíteni a tervet.

Az Új Széchenyi Terv szerint a magyar kormány képzési programokat indítana, a határon túli célterületen tevékenykedő kkv-kat külön támogatná, növelné a magyar kultúra és nyelv presztízsét, távlati célként pedig a jelenlegi magyar tőkebefektetési érték megháromszorozását tűzi ki — ez 15 milliárd eurós magyar jelenlétet jelentene a régióban.

A regionális együttműködés igénye az egy héttel ezelőtt bemutatott Új Széchenyi Tervben is feltűnt, a vitairat szerint ugyanis a hálózati gazdaság egyik pontja a Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítása. A dokumentum szerint „a magyar gazdaság természetes földrajzi kiterjedése a Kárpát-medence (...), és ez felel meg a magyar gazdaság remélt teljesítményének is", a fejlődésben a magyarság közvetítő és dinamizáló szerepet tölthetne be, de figyelni kellene a többi nemzet érdekeire is.

Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi tanár-vállalkozó szerint a felvetésnek van létjogosultsága, hiszen ,,a Kárpát-medence szerves gazdasági egység", sőt, Magyarország lehet akár kezdeményező is kialakításában. „Ha azonban Kárpát-medencei magyar gazdasági térségről beszélünk, óhatatlanul felpiszkáljuk a román nacionalistákat" — figyelmeztetett Kolumbán. A tiszta lapok alkalmazása fontos, de önmagában nem elegendő. Az egyoldalú magyar megközelítés, ha a román partnerek érdekei nem teljesülnek legalább részben, nem vezethet eredményre.

Kurkó János, a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének elnöke a világgazdaság kedvezőtlen tendenciáira hívja fel a figyelmet. „A világméretű válság, kiegészülve a feltörekvő, elsősorban ázsiai gazdaságok erőszakos térnyerésével, nem kínál komoly lehetőségeket a térség kialakítására" — fogalmazott a csíkszeredai vállalkozó.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara adatai szerint a 2009. év végéig 644 millió euró magyar tőkebefektetés történt Romániában, amivel Magyarország a tizedik helyet foglalja el, az összes befektetésnek viszont csak 2,55 százalékát adja. Magyarországról a legnagyobb tőkebeáramlást 2005-ben regisztrálták, akkor majdnem 140 millió eurót telepítettek át a magyar vállalkozók. 2008-ban az összeg nem érte el a 30 milliót, tavaly viszont újra növekedésnek indult a tőkekivitel, a harmadik negyedév végéig a befektetések értéke meghaladta a 60 millió eurót. A magyar külkereskedelmi forgalom is 2008-ban érte el csúcspontját, akkor a 3,9 milliárd eurós kivitellel szemben 1,6 milliárd euró értékben importált Magyarország Romániából. 2009-ben viszont 20 százalékkal visszaesett a forgalom.

Óvatosságra intett az origo.hu-nak nyilatkozó, Szlovákiával erős üzleti kapcsolatban levő vállalkozó, Dombi András is, aki arra emlékeztetett: az uniós csatlakozás előtt voltak már olyan hangok, amelyek a Trianon előtti területek gazdasági értelemben vett visszaszerzéséről álmodoztak. Az elképzelés szerinte akkor sem volt reális, most sem az. Egyrészt a magyar vállalkozások zöme finanszírozási gondokkal küzd, másrészt míg korábban a szlovákok rönkben adták el a magyar fűrészüzemeknek a fát, ma már közvetlenül ajánlják az ajtó- és ablakkereteket a kereskedőknek.

Dombi szerint a meggondolatlan politikai megnyilvánulások sokkal többet képesek ártani a gazdaságnak, mint amennyit elkövetőik feltételeznek.

A Kárpát-medencei gazdasági térség kialakítását régiópolitikaként is el lehetne adni, amire az Európai Unió várhatóan vevő lenne — véli Orosz Tivadar, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar—román tagozatának elnöke. Szerinte változást hozhat a korábbiakhoz képest, hogy a kereskedelem fejlesztésének feladata és forrásai is átkerülhetnek az ITD Hungarytől az MKIK-hoz, legalábbis ezt szorgalmazzák.

Az uniós szál felvételét Kurkó János is elképzelhetőnek tartja, a Brüsszelből támogatott beruházások, fejlesztések felpörgetésében jelentős szerepet játszhatnának a térségi vállalkozások. Arra azonban egyik megszólaló erdélyi vállalkozó sem számít, hogy Magyarországról számottevő anyagi támogatás érkezhetne a térség gazdaságának felpörgetésére, fejlesztésére — belátható időn belül semmiképp.