Röviden

A kulturális diplomata annak ellenére szánta rá magát erre a lépésre, hogy az átvilágító testület, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács júniusban kibocsátott határozatában kimondta: Bartha nem tekinthető a volt kommunista titkosszolgálat kollaboránsának. Bartha Csaba nem kívánta részletezni lemondásának hátterét.

A magyar kormány döntése a Nemzetközi Valutaalap kiutasításáról precedenst teremthet. A döntést több olyan ország is követheti, amelyektől megszorításokat vár el az IMF a kölcsönért cserébe ― nyilatkozta Mark Weisbrot, a washingtoni székhelyű gazdasági és politikai kutatóintézet vezetője a Washington Post napilapnak. A közgazdász szerint a magyar döntés az IMF mellett az Európai Unió vezetőit is kellemetlenül érinti, akik az uniós tagállamoktól költségvetési megszorításokat követelnek a hiány leküzdésére. Weisbrot szerint a múltban azok az országok jártak jól, amelyek ajtót mutattak a valutaalapnak.

Megkezdte az új szlovák kormány programjáról szóló vitát tegnap a pozsonyi parlament. A dokumentumot Iveta Radicová miniszterelnök terjesztette a törvényhozás elé. „A legfőbb célunk megújítani az emberek hitét abban, hogy Szlovákia az a hely, ahol jó, nyugodt és értelmes életet lehet élni" — jelentette ki Radicová. A miniszterelnök élesen bírálta az elődje, Robert Fico vezette kormány munkáját, és azt, milyen állapotban vehette át az országot. Radicová elégedetlenségét fejezte ki a szlovák—magyar viszony mai állapotával is, és kijelentette, hogy változásokra van szükség. Kormányának prioritásait hat pontban fogalmazta meg: egészséges gazdálkodás, a korrupció elleni harc, munkahelyek teremtése, a vállalkozások támogatása, aktív polgári társadalom, az egészségügyi ellátáshoz való jobb hozzáférés. Az ülésen megjelent Ivan Gasparovic szlovák államfő is. A 150 tagú törvényhozásban a program elfogadásához 76 igen szavazatra van szükség. A koalíciónak 79, az ellenzéknek 71 képviselője van a parlamentben.

A megdöntött iraki diktatúra egykori vezetőinek perében halálra ítéltek egy politikust a déli országrészben levő mocsarak kiszárítása miatt, amire azért volt szükség, hogy leverhessék az ott élő felkelőket. A tegnapi bejelentés szerint a bagdadi bíróság hétfőn hozott halálos ítéletet Mezbán Hider Hádi, a Forradalmi Parancsnokság Tanácsának tagja ellen, Abdel-Gani Gafur életfogytig tartó elzárást kapott, míg Vatbán Ibrahím al-Haszant, Szaddám Huszein akkori elnök féltestvérét bizonyítékok hiányában felmentették. A mocsárlakó síiták felkelése az első Öböl-háború után, 1991-ben tört ki. A tizenöt-húsz ezer négyzetkilométer kiterjedésű lápvidék kilencven százalékát Szaddám Huszein döntésére különféle eszközökkel, köztük vegyi fegyverekkel kiszárították, hogy ne nyújthasson menedéket a felkelőknek. Lakossága 250 000 főről harmincezerre csökkent. A pusztítást az ENSZ a világtörténelem egyik legsúlyosabb környezetkárosító bűncselekményének tartja.

A nemzetközi közösség vesztésre áll a tálibok elleni harcban, mert alábecsülte az általuk okozott probléma méreteit ― állapította meg Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök a Le Monde francia napilapban. Az újság tegnapi számában megjelent interjúban Zardari megjegyezte, hogy a csapaterősítés nem hatékony válasz a tálib mozgalomra. „Ahhoz, hogy az afgán nép támogatását is élvezhessük ebben a folyamatban, arra van szükség, hogy segítsük őket a gazdasági fejlődésben, valamint bebizonyítsuk, hogy nemcsak változtatni tudunk életükön, hanem jobbá is tudjuk azt tenni" ― hangsúlyozta a pakisztáni elnök, aki szerint az afgánok számára nem egyértelmű az összefüggés a katonai beavatkozás és a jobb jövő között.