Se pénz, se gépek (Árvízvédelem hazai módra)

A helyszínre egy kisebb gépet kivezényeltek, a munkát azonban még nem lehetett megkezdeni. A megyei igazgatóság, az Olt vízgyűjtő medencéjéről lévén szó, a Râmnicu Vâlcea-i intézmény alárendeltségébe tartozik, így egy meghibásodott áteresz kicserélésének jóváhagyása gyorsított eljárással is másfél hónap — magyarázta Kovács Ödön. Az sem mellékes, hogy az Olt menti gátak hossza megközelítőleg 760 kilométer, ennek közel fele Kovászna megyében található, a másik fele hat másik megyében, ennek ellenére a pénzek elosztásánál aránytalanul kevés pénz kerül ide. Saját erőforrásból évi két kilométernyi töltést lehetne javítani — ebben a ritmusban közel kétszáz évbe telne ez a folyamat. Az 1391 kilométernyi patakmederből mintegy 10 kilométernyit tudnának kitakarítani.

A bürokrácia, az anyagi gondok mellett további akadályt jelent az elavult géppark: az igazgatóságnak négy komolyabb gépje van, a legújabb is 29 éves, három teljesen hasznavehetetlenné vált eszközből szedik össze az alkatrészeket javításához. És ha mindez nem lenne elég, hát a bonyolult jogviszonyok is hátráltatnak gyakran egyszerű munkálatokat: a megyében található 280 áteresz közül csak mintegy százért felel a vízügy, a többi hivatalosan a talajjavító ügynökség gondozásában van. Az árvízvédelem gyatra minőségének pedig gyakran egészen profán okai vannak: az átereszek vas alkatrészeit is lopják, így aztán jobbik esetben az ócskavasgyűjtő pontoknál bukkannak rá.

Tamás Sándor szerint az árvízvédelem terén az elmúlt időszakban gyorsultak fel a dolgok: a kormány tízmillió lejt utalt ki a sürgős munkálatokra, előreláthatólag megoldják a kétfejűség problémáját is az átereszek ügyében. A megyei önkormányzat szerint az időjárás függvényé­ben még e hónapban elkezdik a gátmegerősítési, medertakarítási munkálatokat, és ezeket két hónapon belül be is fejezik.