Három csapatot nevezett az MSC (Kézilabda)

Na de amíg ide jutott a sepsiszentgyörgyi kézilabda, néhány egykori játékos — gondolok itt mindenekelőtt Kristályné Ambrus Ildikóra, Bogdán Lajosra, Viorel Bărbosra, Jancsó Gáborra — igen sokat tett azért, hogy életben tartsa a kézilabda-szeretetet, hogy összetartsa a kézilabdázók nagy családját (s itt hadd jegyezzük meg, eléggé népes család), s ily módon kielégíthesse a város sportszerető lakosságának ez irányú igényét, érdeklődését. A lényeg: fáradozásuk nem veszett kárba, a polgármester, a klubigazgató végre le tudott ülni, és meg tudta beszélni a kézilabda sorsát — ezt kellene csinálniuk a város egész sportja ügyében is! —, megtalálták a közös nevezőt, össze tudták hangolni az anyagiak — pénz, pálya, felszerelés, erőterem, szauna... — problémáját. Menet közben — tudtuk meg Sánta Károly klubigazgatótól — megkeresett a Brassói Rulmentul, s mint jó szomszéd felajánlotta segítségét játékos terén. Egy évre az MSC rendelkezésére bocsát négy játékost. S ha figyelembe vesszük azt is, hogy szívesen visszatér Crina Ciobanu, vagy örömmel játszik nálunk a segesvári Diana Sandru (az elmúlt idényben Konstancán kézilabdázott), a Brassói Dinamo volt játékosa, Anca Ţigănaşu, akkor azt is elmondhatjuk, hogy a bajnokságba történő újrabeilleszkedés a játékosállomány terén is biztosított.

Na szóval, jó volt hallani, hogy végre elindulhat a kézilabda azon az úton, mely naggyá válásához vezethet, hogy kellően ápolni, éltetni tudjuk a most észlelt összefogást. S mely összefogásból most már csak a megyei tanács hiányzik. Az a megyei tanács, mely annak idején előidézte a kézilabda gyors hanyatlását. (Emlékezzenek csak arra a szerencsétlen döntésre: a női kézilabdacsapatunk legyen a Kovászna megyei RMDSZ zászlóvivője, úgy, mint Csíkszeredában a jégkorong. Ez eddig elfogadható is lett volna, igen ám, de a kellő hozzáállás, az ígéretek valóra váltása elmaradt, s el a várt sporteredmény is, de nem a gyors hanyatlás is...) Most megérettnek látszik az idő arra, hogy „megváltsa hibáját". Nem kell itt csillagászati számokra gondolni, egyszerűen csak összhangba kell kerülni azzal az anyagi támogatással, melyet a városi tanács, a klub biztosít.

Nem is olyan régen a férfi kézilabdáról beszélgettünk Bogdán Lajossal. Úgy a sportszerű, ha megszólaltatjuk a női kézilabda „mozgatórugóját", Kristályné Ambrus Ildikót is.

— Július 1-jétől — mondja Ildikó — heti öt edzéssel készülnek a leányok Jancsó Gábor, a kézilabdás leányok Tátácija vezetésével. Tessék elhinni nekem, nagy az érdeklődés a szentgyörgyi fiatalok részéről. Jó értelemben véve irigylik, hogy ilyen játéktéren edzhetünk, mint amilyennel ma a Szabó Kati Sportcsarnok rendelkezik. Nem sok ilyen van az országban. És nem csak a játéktér szuper, hanem az is, hogy a klub rendelkezésünkre bocsátotta a szaunát, az erőtermet... Remek körülmények között dolgozhatunk. Nemcsak a klub, de a polgármesteri hivatal is mellénk állt. S ez megnyugtató. Jó tudni, hogy a polgármester és a klub igazgatója megegyezésre jutott, s ennek célja a város kézilabdasportjának hagyományaihoz méltó szintre segítése, juttatása. Ma (azaz csütörtökön — szerk. megjegyzés) megtörtént az MSC csapatainak nevezése, a felnőttcsapatok az A-osztályban, az ifik az ifjúságiak bajnokságában rajtolnak szeptemberben.

— Milyen játékoskerettel készül a női csapat?

— Mondom a bővített keretet: Vida-Keresztes Eleonóra, Pinti Kinga — kapusok, Lászlóné Szonda Boglárka, Lőrincz Orsolya, Molnár Enikő, Dészpa Ilona, Bódi Szende, Incze Enikő, Pál Claudia, Pál Mónika, Pánti Melinda, Pichler Androméda, Kolumbán Andrea, Simon Naomi. Ők mind szentgyörgyiek. És akkor mondom a brassóiakat: a Rulmentultól Alexandra Sandru, Roxana Marin, Bianca Grigore, Dénes Krisztina, Alexandra Stângaciu, a Dinamótól Anca Ţigănaşu, Segesvárról Diana Sandru, na és a visszatérő Crina Ciobanu. Jó tudni, valamennyibeilleszkedik a 19—20 év korhatárába. Az edzéseket Tátáci (Jancsó Gábor) vezeti, és én (amíg a világra igyekvő fiam, Márk engedi) segítem, amennyire tudom.

— Milyen a játékosok hozzáállása?

— Szeretnek kézilabdázni, s ez mindent elárul.

— Lassan-lassan játszani is kell...

— Erre is sor kerül már e hét végén, ugyanis a Román Kézilabda-szövetség péntek-szombat-vasárnap a Szabó Kati Sportcsarnokban kézilabdatornát szervez az alábbi négy csapat részvételével: Románia ifjúsági I-es válogatottja, Ploieşti, Brassói Rulmentul és a Sepsiszentgyörgyi MSC.

— A 2010—2011-es bajnoki évre megfogalmazott cél?

— Megkapaszkodni az A-osztályban. Ehhez meg is kaptuk a támogatás ígéretét, s hinni merjük, be is tartják, valóra is váltják. A csapat mindent megtesz, hogy a célkitűzés valóra váljon.

— Így legyen!