Az ENSZ előtt a székely autonómia

Az ENSZ-hez elküldött úgynevezett árnyékjelentés Székelyföld területi autonómiája mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti. A dokumentumot az önálló romániai magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be.

A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) júliusban tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte Románia kisebbségpolitikájának megvitatását. Az eljárás kezdeténél az ENSZ emberjogi főbiztosságához intézett BKB-beadvány áll, majd Hantz Péter, a BKB szóvivője előkészítő tárgyalásai nyomán a három szervezet előterjeszthette az árnyékjelentést.

Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív kisebbségi jogok megadását kéri a székelyföldi magyarok számára. A szerzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Székelyföld területi autonómiájának hiánya miatt a román állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, természeti kincsei fölött, ezért az ott élő magyar közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül identitásának megőrzése és fejlődése. Szóvá teszik, hogy lassan halad a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, és a román kormány alárendeltségébe tartozó intézmények vezetőinek csak kevesebb mint húsz százaléka magyar nemzetiségű. A jelentés készítői megoldásként azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon különleges státust, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót.

Az ENSZ-nek a faji megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott bizottsága (CERD) Genfben ülésezik augusztus 2—27. között, ahol tizenegy ország helyzetét — köztük a Romániáét is — vizsgálja. Az ENSZ szakemberei meghallgatják a román kormánynak a kisebbségekre vonatkozó jelentését, valamint a romániai magyarság és a roma közösség helyzete kapcsán előterjesztett árnyékjelentéseket is. A CERD ezt követően saját jelentést készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg.

Asztalos Csaba, a román Országos Diszkrimináció­ellenes Tanács elnöke — a román hivatalos küldöttség vezetője — az Adevărul napilapnak elmondta: Romániának a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi kerete megfelel a diszkrimináció megelőzésére irányuló nemzetközi szabványoknak.