Belföldi hírek

Az RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy a képviselőház jogi bizottsága által kedden elfogadott változat ,,Romániának nagyon fog ártani", és bírálta a ,,vagyonokat kivizsgáló különleges bizottságok újbóli létrehozását az ítélőtáblák mellett". Frunda szerint az ANI-törvény hatáskörébe több mint 1,4 millió román állampolgár kerül, és ide nemcsak a képviselők és a szenátorok tartoznak. ,,Sohasem fogom azt megengedni, hogy az ítélőtáblákon kívül bizonyos bizottságok meghívják az ország hivatalnokait és családjaikat, arra kötelezzék, hogy megjelenjenek, és bebizonyítsák számlákkal vagy iratokkal, honnan is vettek egy hűtőszekrényt vagy televíziót, és amennyiben ezt nem tudják bizonyítani, elkobozhatják a vagyonukat" — szögezte le a szövetség szenátora. Mint ismeretes, a képviselőház jogi bizottsága kedden egyhangúlag jóváhagyta az ANI-törvény végső változatát, amely az augusztus 16-i rendkívüli ülésszakon kerül a plénum elé, a jogszabályba beiktatták a szenátus által korábban elutasított cikkelyeket.

Vrancea, Vâlcea, Vaslui, Olt, Krassó-Szörény és Arad megye kilenc kórházát — a slatinai, a vaslui-i, a Râmnicu Vâlcea-i és focşani-i megyei sürgősségi kórházat, illetve az aradi, krassó-szörényi városi kórházat, a Râmnicu Vâlcea-i nőgyógyászatot, a dumbrăveni-i pszichiátriai klinikát és a vidrai községi kórházat — nem vették át a helyi hatóságok az összesen 373 intézményből. Így 734 alkalmazott, akit a minisztérium költségvetéséből fizetnek, késve kapta meg júliusi juttatását. A minisztérium saját költségvetéséből fizeti azokat, akik a sürgősségi ellátásban dolgoznak, a kórbonctani rezidenseket, a tébécérendelőket, az elmeosztályokat, a családtervező-rendelőket, a sportorvosokat és az AIDS/HIV betegeket kezelőket. Eddig az egészségügy decentralizációja 98 százalékban megvalósult, 36 megyében teljesen lezárult a folyamat, 364 egységet átadtak a helyi hatóságoknak.

2035-ig a kormány összesen 17 milliárd eurót fektet be az áradások megelőzésére, a pénzeket állami költségvetésből, külföldi hitelekből és a Környezetvédelmi Alapból utalják ki — jelentette be Borbély László környezetvédelmi miniszter. A hosszú távú árvízvédelmi stratégiát a kormány tegnapi ülésén hagyták jóvá, ez több célkitűzést is tartalmaz, például az ország területén 61 százalékkal csökkentenék az elárasztható felszíneket. Borbély kiemelte: a kormánynak számos technikai és politikai intézkedést kell meghoznia a stratégia lebonyolításához, mint amilyen némely terület természeti értékeinek helyreállítása, főként a Duna környékén. A 2035-ig beütemezett árvízmegelőzési munkálatok 17 milliárd eurós összköltségéből 12,5 milliárdot a környezetvédelmi minisztérium biztosít, 4,5 milliárd eurót további érintett tárcák utalnak ki. A teljes pénzalap 35 százalékát a költségvetésből biztosítják, 28 százalékát a 2010—2035 között megkötendő külföldi hitelekből, 15 százalékát európai alapokból, 22 százalékát pedig a Környezetvédelmi Alapból és egyéb forrásokból fedezik. Az Országos Vízügyi Hatóság átveszi az Országos Talajjavító Hatóságtól az árvízvédelmi töltések gondozásának hatáskörét.

Traian Băsescu államfő a román közszolgálati rádió adásában tegnap kijelentette: újra kell gondolni Románia euróövezethez való csatlakozásának ütemtervét, miután nem sikerült azonnal megoldani a strukturális deficitek problémáját. Szerinte megtartható a 2014-es céldátum, a kérdés csak az, hogy Románia eléggé megerősödik-e pénzügyi és gazdasági szempontból ahhoz, hogy talpon maradjon az euróövezetben. Băsescu azt is elmondta, hogy szerinte megoldás lehetne az egységes adókulcs bevezetése mindenféle jövedelemre, azzal érvelve, hogy ,,minden ország lakosa adóval tartozik". ,,A nyugdíjalap hiánya jövő évre 3,6 milliárd euró, amely egyenlő a csernavodai 3. és 4. erőművek értékével" — mondta Băsescu.