Hová lett a Matild illata? (Fogyasztói panaszok)

Két kristálytiszta ásványvízzel töltött flakonra, amiből csak kevéske hiányzott, színes pántlikával rögzítette levelét egy sepsiszentgyörgyi lakos. Kicsi József tulajdonos-igazgatóval a palack tartalmát ízlelgettük, aminek a felnyitás után sem különleges illata, sem íze már nem volt. Hova tűnt el a különleges szag, ami a víz összetételében semmiféle elváltozást nem eredményezett? — tette fel a kérdést az igazgató, mert igaz és való, hogy rég táncoltatja a céget a Matild.

— Nem új és nem ismeretlen jelenség ez a mi vizünk esetében — mondja Kicsi József —, az elmúlt években, általában csapadékosabb évszakokban, tavasszal és ősszel is észleltük, más hazai vizekhez hasonlóan, ezt a jelenséget. Vitán felüli, hogy a föld adta természetes kincsünk folyamatosan változik, de ez eddig nem jelentett problémát. Akkor, amikor mi ezt a vizet palackozzuk, semmilyen illata-íze nem észlelhető, legtöbbször egy-két nap után, a flakon felbontása pillanatában lehet észrevenni, utána tüneményes gyorsasággal elillan.

A jelenséget e sorok írója is észlelte. Alkalmi angyalosi fogyasztó kérdezte, jól érzékeli-e az orvosságillatot és -ízet, ami miatt nem meri fogyasztani a vizet. Sepsiszentgyörgyi pedagógus közölte e sorok írójával: a bodoki víz fogyasztója vagyok, szeretem, de nem olyan, mint máskor, néha tényleg orvosságíze van, néha nincs. Olyan találgatásokat is hallottunk, miszerint a hálózat tisztítása után maradna vissza a víznek a klórhoz hasonló íze, hogy nem takarítják rendszeresen a kutat, mások szerint „valami pirulákat tesznek a vízbe, annak van különleges jódos íze", lehet, hogy nem tiszta az üveg, esetleg a fedele (fémkupakja).

— Az, hogy a jelenség esetleg a csapadék számlájára írható, s hogy természetes ásványvízzel van dolgunk, ami a föld mélyéből tör fel, és hogy pillanatnyi íze eddig nem bizonyult az emberi szervezetre ártalmasnak, nem nyugtat meg bennünket, mert nekünk a fogyasztók igényeinek maximális kiszolgálására kell törekednünk — folytatta Kicsi József. — A csapadék mennyisége az altalaj kőzeteinek ásványi összetételére is hatással van, és természetes módon változtathatja a borvíz összetételét. Sűrű egymás után végeztetjük a víz egyáltalán nem olcsó fizikai és mikrobiológiai analízisét az erre hivatott bukaresti központi laboratóriumban, és ezek nem mutatnak semmiféle kémiai elváltozást. A bodoki borvizet eddig nem vastalanítottuk, az természetes összetételével kerül az üvegbe: van olyan töltet, amit természetes szénsavval dúsítunk, s van, ami annyi szén-dioxiddal kerül az üvegbe, amennyit a forrásvíz tartalmaz. Mégis, beszereztünk egy német gyártmányú vasszűrő készüléket, ezt kiegészítettük aktív szénréteggel működő másik készülékkel. Mind a kettő megállás nélkül működik, elektronikus vezérléssel tisztítja a vizet, de az eredmény nem változott. A hálózat időszakos tisztítását és annak módját törvényes előírás szabályozza, vizünk változó illata tehát nem írható ennek sem a számlájára. A szénsavra is gyanakodtunk. Mi a Buse cégtől vásároljuk a természetes szénsavat. Elhatároztuk, hogy megpróbáljuk a Lindab cég termékével palackozni, ám közölte a cég, hogy a miénkhez hasonló panasszal jelentkeztek a bánsági palackozók is, akik tőlük vásárolják a szénsavat.

Mivel a szagjelenség az ország más ásványvizeinél is jelentkezett, például a Temes megyei Buziás (Buziaş ásványvíz) kútjainál, az Arad megyei Lippa (Lipova ásványvíz) vizében, a bodokiak hajlanak arra, hogy valóban az ez évi teljesen szokatlanul bőséges csapadék a gondokozó, de mivel a víz természetbeni körforgása nagyon hosszú, feleslegesnek tűnt figyelni a jelenlegi csapadékos időszakok és a víz minősége időbeni egybeesését.

Felvettük a kapcsolatot a bukaresti Nemzeti Ásványvíz Társaság hidrogeológus mérnökével, Adrian Firuval is, aki elmondta, hogy a bodoki ásványvíz mind kémiai, mind mikrobiológiai szempontból kiváló, biztonságosan fogyasztható, és reméli, hogy a fogyasztó által kifogásolt, időnként megjelenő tulajdonsága fokozatosan kimarad.

Gheorghe Lupescu bukaresti nyugalmazott professzor, akit a témakör szakavatott ismerőjének tartanak, a borvíz jódtartalmának — egyelőre ismeretlen tényezők által okozott — oxidációjára gyanakszik, de a céggel és e sorok írójával is közölte, hogy az azonnali közbelépést még nem ajánlja, no meg aztán a jód semmiképpen sem ártalmas a fogyasztók szervezetére.

A Favorit Rt. már tárgyalt azzal a marosszentgyörgyi céggel, amely a vizek ozonizálására szolgáló berendezéseket gyártja, és folytatja a borvíz minősége iránti kutakodást — mondta Kicsi József, bízva abban, hogy a rég várt száraz időszak nemcsak számunkra, hanem az aratók számára is áldásos lesz.

A fogyasztónak is hinnie kell ebben — ez a pillanatnyi következtetés, ugyanis a bodoki víz a kárpáti homokkőövezetből tör a felszínre, kiváló kémiai és gyógyászati tulajdonságai vannak, de mert azt 7—7,5 m mélységben érték el egy kitermelésre alkalmas fúrt kúttal, könnyen feltételezhető, hogy összetételét befolyásolja a csapadék, s ki tudja azt, annak milyen nem szerves eredetű minőségi összetevője is van?