Változásra van szükség a magyarok és a szomszéd népek kapcsolatában

,,A magyar nemzet egészének létérdeke, hogy ezért a változásért mindent megtegyen" — húzta alá az exállamfő. ,,A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Ahogy ígértem, visszajöttem" — mondta beszéde elején Sólyom László, akit tavaly augusztusban az akkori pozsonyi kormányzat nem engedett be Szlovákiába, így nem vehetett részt a szoboravatón. Az államfő akkor megígérte, hogy visszajön. Sólyom beszédében, amelyet szlovákul is felolvastak, úgy vélte: Szent István művének mához szóló tanulsága, hogy szükség van a változásokra. Szükségesnek vélte tisztázni ,,a nemzet és az állam viszonyát". Kifejtette: A magyar állam és magyarság határai sosem estek egybe. A magyar államnak kezdettől fogva más nemzetek is részei voltak, és részei ma is. A magyarság egy része pedig a történelem során nemegyszer a magyar állam határain kívül élt. Szerinte ,,a magyar nemzet, mint úgynevezett kulturális nemzet, egységet alkot ma is". Úgy véli, hogy ,,a magyar nemzetnek nem néprajzi zárványokat kell integrálnia, hanem olyan magyar közösségeket, amelyek egyszerre határozzák meg magukat lakhely szerinti államukban és régiójukban, továbbá a magyar nemzet többi részéhez való viszonyban, s természetesen élni kívánnak az európai integráció lehetőségeivel is". A kisebbségben élő magyar nemzetrészek elvárásait szerinte megbízhatóan feltérképezte az a konferenciasorozat, amelyet 2006-tól tartottak a Sándor-palotában a kisebbségben élő szakemberek, tanárok, papok, újságírók, a civil közélet szereplői részvételével. A kisebbségi magyarok legfőbb elvárásai Sólyom szerint a következők: a magyar nyelv hivatalossá tétele helyi és regionális szinten; a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer kiépítésének joga; az adott országok olyan területi/önkormányzati beosztása, hogy a magyarok minél kisebb számban váljanak kisebbséggé ezen egységeken belül; a magyarok lakta területek infrastrukturális és gazdasági fejlesztése; a magyar nemzeti szimbólumok akadálytalan használata; a politikai képviselet biztosítása a politikai rendszer minden szintjén. ,,S végül az utolsó követelés, ami Magyarországot, az anyaországot illeti: soha, semmilyen körülmények között ne kezeljék idegen állampolgárként külhoni nemzettársainkat Magyarországon. Az új állampolgársági törvény kiteljesíti a nemzet tagjainak szabadságát: aki kívánja, még szorosabbra fűzheti kapcsolatát az anyaországgal. De ez a lehetőség semmiképpen nem vezethet arra, hogy különbséget tegyünk a magyar nemzet tagjai között aszerint, hogy rendelkeznek-e magyar állampolgársággal, vagy sem" — szögezte le Sólyom. Az egyórás ünnepség, amelyen néhány száz helyi lakos vett részt, a szlovák és a magyar himnusszal kezdődött, s a Szózattal ért véget. Rendbontás nem történt. A városban jelentős volt a rendőri készültség.