Feltámadt a rétyi honvédemlékmű

Az emlékmű újraavatásán jelen volt Tőkés László püspök (felvételünkön), az Európai Parlament alelnöke, hivatalosak voltak a megyei, a sepsiszentgyörgyi városi elöljárók, a megyei-városi kulturális intézmények képviselői, Réty község magyarországi testvértelepülései, de a Kárpát-medencei kisugárzású rendezvény nagy meglepetése a háromszéki sokaság és a távoli tájakról érkezők sok száz fős tömegének rétyi kivonulása volt.

A Rétyi Nyír az egykori emlékműavatást követő 69 év alatt ilyen gyönyörű nem volt, nem lehetett, mert erre nem volt ürügy, alkalom és históriai lehetőség. A Rétyi Nyír öreg fái és a környék jelen lévő idős emberei akkor láthattak ennyi, lelkiekben is ünneplőbe öltözött embert, amikor 1941. október 17-én a Pál Ferenc szentiváni malomtulajdonos és feleségének álma teljesült, kezdeményezésükre és anyagi áldozatuk révén elkészült és nagyszabású ünnepség keretében felavatták a brassói 24. honvéd gyalogezred hőseinek dicsőségére állított emlékművet.

Most az 1944-es késő őszi rossz emlékű emlékműpusztítás alávalóságát nem feledve, de a nemzeti kizárólagosság és türelmetlenség bozótjaiból, az átkozódásból méltósággal kiemelkedve a Rétyi Nyír reménykeltő zöld erdőkoronáját és gyepszőnyegét, a nyíres fehér törzsű fáinak tisztaságot árasztó természeti környezetét hatalmas emberi koszorú varázsolta emlékezetesen széppé. Ez a nyíri szimbólumvilág jelképi értelmezést is vonzott: az ünnepség vigyázzállású statisztériája a Nyírrel szemben őrködő millenniumi fenyőerdő volt.

Ha van Réty községnek Díszalbuma, Aranykönyve, az örökítse és őrizze meg azok emlékét, akik az ,,átlagon felül teljesítettek", hogy ez a honvédemlékmű a Rétyi Nyírben múltunk eseményeit idézve újra álljon, és ez a védett természeti kistáj históriai védettségben részesüljön.