Színházi évadelőzetes

A kisvárdai fesztivál után közvetlenül elkezdett dolgozni a neves román rendező, Alexandru Dabija, aki Ion Luca Caragiale Farsangjának egy új fordítását Karnebál címmel viszi színpadra. Ám betegség miatt minden idei munkáját visszamondta, a Caragiale-komédiát jövő tavasszal rendezi meg.

A Karnebál szereposztása és az első olvasópróba után kiderült, hogy Dabija régebbi betegsége kiújult, és sürgős műtéti beavatkozás miatt minden idei munkáját visszamondta. Ezért a színház vezetősége úgy döntött, az évad utolsónak tervezett előadásával nyitnak, a pályakezdő Zakariás Zalán kap nagyobb lehetőséget, kamaratermi előadás helyett a nagyszínpadon rendezheti meg Friedrich Dürenmattnak A csendestárs című darabját. Az idén Bukarestben rendezői szakon végzett sepsiszentgyörgyi Zakariás Zalán csapatába úgyszintén pályakezdőket válogatott, jelmeztervezője a sepsiszentgyörgyi Bagoly Zsuzsa, díszlettervezője a szintén szentgyörgyi Kerezsi Nemere, aki ugyan szobrászként már bemutatkozott, de ez lesz első kőszínházi jelentkezése. Hármuk munkája egyébként része annak az igazgatói célkitűzésnek, amelyet Bocsárdi László vállalt: minden évadban lehetőséget biztosítani a pályakezdőknek. Még egy gondolat erejéig Zakariás Zalánnál maradva: a nyáron rövidfilmet forgatott a Gyimesekben, saját forgatókönyve alapján, gyakorlatilag nullás költségvetéssel, melyben a Tamási Áron Színház jó néhány művésze kapott szerepet. Tájainkról elkalandozva, de a színháznál maradva: májusban kezdte meg vendégrendezését Bocsárdi László Ploieşti-en, a Toma Caragiu Színháznál, ahol Molière Don Juanját vitte színre, két előbemutatója megvolt már az előadásnak, szeptember 26-án tartják a hivatalos premiert. Az igazgató-rendező nem egyedül ment Ploieşti-re, vitte magával Pálffy Tibort, aki Sganarelle szerepét játssza.

Az évadbeli változások: a szilveszter előttre tervezett musical elmarad, helyette egy zenés bohózatot mutat be a társulat. Évadalakításkor úgy tervezték, az Amerikában egyik legnagyobb sikerű musicalt, a Chicagót tűzik műsorra, kiderült azonban, körülményes beszerezni az előadási jogokat, igen nagyok a színpadtechnikai elvárások, Magyarországon csak a Madách Színháznak, Romániában a bukaresti Ion Luca Caragiale Nemzeti Színháznak sikerült megszereznie az előadás jogát, vidéki színházak iránt pedig eleve fenntartásaik vannak a jogtulajdonosoknak. A tárgyalások azonban folytatódnak, a Chicago háromszéki bemutatójára a jövő évadban kerül sor. Ehelyett idén Kellér Dezső egyik legjobb bohózati átiratát tűzték műsorra, melyet a Csárdáskirálynő kitűnő visszhangja óta a ,,sikergyáros" csapat visz színre: Keresztes Attila rendezi, Incze G. Katalin felel a zenei részért. A Paul és Franz Schönthan szerzőpáros darabját, A szabin nők elrablását tehát Kellér kitűnő átiratában, Horváth Jenő zenéjével és Szeles Iván dalszövegeivel szilveszter előtt mutatja be a társulat. A bohózatot egyébként játszotta már tíz évvel ezelőtt a Tamási Áron Színház Balogh András rendezésében. A két vígjáték között, novemberi bemutatással, a társulattól való 2001-es távozása után most másodszor Sepsiszentgyörgyre visszatérő Barabás Olga rendez egy sajátos, rá jellemző előadást a Nobel-díjas John Steinbeck Egerek és emberek, illetve más híres regényeinek motívumait használva, saját szövegkönyv alapján, George és Lennie címmel.

Ami még az idei naptári évbe belefér: Váta Loránd a Micsinyál maga rossz? című sanzonműsorával kapott meghívást Bécsbe a Collegium Hungaricumtól október 13-ra, előtte való nap ugyanazzal a műsorral Mosonmagyaróváron lép fel. Szabó Tibort pedig A pincér dalai című egyéni műsorával hívták meg Aradra. És egy rendkívül érdekes ajánlatot is kapott a színház, az Európai Parlament néhány, a Bolyai Egyetem visszaállításáért küzdő képviselője az erdélyi magyar kultúrát Európa fővárosában bemutatandó, A nyugati világ bajnokát szeretné Brüsszelbe kivinni, ez ügyben a tárgyalások még zajlanak.

Másik fontos változás a színház bérleti rendszerének átalakítása. A közönség igényeihez igazítva, illetve a kamaraterem és a nagyterem befogadóképessége közti különbségek áthidalására kisebb, mintegy százfős bérletcsomagokat alakítottak ki, melyeket a XIX. és XX. század magyar drámaíróinak nagyjairól neveztek el. Az eddigi kedvezményes bérletek ― diákoknak, pedagógusoknak, nyugdíjasoknak ― maradnak, és bevezettek még egy, mindenki számára hozzáférhető, ,,szuperkedvezményes" bérletet is, mely a vasárnap délutáni előadásokra szól. A már kialakított vidéki bérletrendszer úgyszintén marad, a közönséget továbbra is a színház autóbusza szállítja az előadásokra, Kézdivásárhelyen viszont, a Vigadó felújításának köszönhetően, már félig-meddig kihelyezett évadra is lehetőség nyílt, a kamaratermi, illetve egyéni előadásokra már nem szállítják be a céhes város közönségét Sepsiszentgyörgyre, hanem a társulat lép fel a Vigadóban. És végül, de semmiképp sem utolsósorban, a Tamási Áron Színház román anyanyelvű nézők számára is bérletet hirdet, ez az Eugen Ionesco nevét viseli, az évadban négy előadást, A nyugati világ bajnokát, a Lear királyt, a George és Lenniet és a Karnebált nézhetik meg feliratos szinkronfordítással a magyar színházra kíváncsi románok.