Székelyföld a világ mineralógusai előtt

A Mineralogy of Székelyland, Eastern Transylvania, Romania — Székelyföld ásványtana című kötetet a Miskolci Egyetem két mineralógusa, Szakáll Sándor és Kristály Ferenc szerkesztette, a tudományos anyagot tizenhét geológus (a kutatók fele székelyföldi vagy innen elszármazott) gyűjtötte össze. A kiadvány 800 példányban való megjelenését Kovászna, Hargita és Maros megye önkormányzata, illetve Csíkszereda polgármesteri hivatala támogatta, legnagyobb arányban a háromszékiek finanszírozták.

A térség földtani áttekintőjével indító, igényes kötet összeállítása mögött hatéves terepmunka áll, a geológiai áttekintés a tulajdonképpeni Székelyföldnél nagyobb területet fog át, más magyar vonatkozású ásványtani lelőhelyeket is felleltároztak, a földtani ,,határvonalakat" ugyanis semmiképp sem lehet csak a történelmi és kulturális keretek közé szorítani. Így olyan sajátosságok is bekerültek, mint az alsórákosi bazaltok vagy a Kelemen-havasok kénbányája — magyarázta érdeklődésünkre Papucs András sepsiszentgyörgyi geológus, a kötet társszerzője, hozzátéve, hogy számos meddőhányó azóta már eltűnt, az ottani gyűjtést már nem lehet megismételni. Szinte minden ásványról műszeres elemzést készítettek, s tervezik a kiadvány magyar nyelvű megjelentetését is.

Egyelőre viszont a Budapesten zajló Ásványtani Világkongresszusra összpontosítottak, erre időzítették a Székelyföld ásványtana megjelenését, ugyanis a tanácskozáson mintegy ezerhétszáz szakember vesz részt az egész világból, így az ott bemutatott kiadványról — közvetve természetesen a Székelyföldről is — tudomást szereznek. A négyévente sorra kerü­lő rendezvényt a Nemzetközi Ásványtani Egyesület (IMA) szervezi, most augusztus 21—27. között tartják, Európában legközelebb 2026-ban lesz hasonló értekezlet. A kötetet bemutatták az idei Hungeón, a magyar geológusok szombathelyi világtalálkozóján is.