Külföldi hírek

Az érintett országok — Spanyolország, Románia, Szlovákia, Görögország és Ciprus — attól tartanak, hogy a koszovói függetlenség két és fél évvel ezelőtti egyoldalú kikiáltása nem kívánt következményekkel járhat a saját országukban. Guido Westerwelle — aki hivatalba lépése óta először jár Koszovóban — Fatmir Sejdiu elnökkel és Hashim Thaci kormányfővel tárgyalt. A német külügyminiszter alaptalannak nevezte azokat az aggodalmakat, hogy Koszovó ügye precedensként szolgálhat a világ más pontjain. A jelentős albán többségű korábbi szerbiai tartomány ügye egyedülálló, külön eset a nemzetközi politikában — mondta. Tárgyalópartnerei a közös sajtótájékoztatón mindenkit biztosítottak arról, hogy elkötelezettek a reformok iránt, készek kétoldalú államközi viszonyt kiépíteni Szerbiával, és szavatolják a Koszovóban élő kisebbségek — szerbek, cigányok és mások — biztonságát. Miután a huszonhét EU-tagállamból csak huszonkettő ismerte el Koszovót, az integrációs szervezet semmilyen megállapodást nem tud kötni Pristinával. Igaz, a terület nem csak ezért van messze az európai uniós tagságtól: a koldusszegény országban virágzik a korrupció és a szervezett bűnözés, feszült az etnikumok közötti viszony.

A faji alapú megkülönböztetés megszüntetésére létrehozott ENSZ-bizottság felszólította Iránt, hogy többet tegyen a kisebbségek, így az arab, kurd és beludzs etnikum védelmére, továbbá hogy kisebbségei megfelelő képviseletet kapjanak a közéletben. Iránban 2007-ben volt népszámlálás, de az etnikai kisebbségek számáról nem tettek közzé adatokat. Az ENSZ-bizottságnak mindazonáltal az a benyomása, hogy alulreprezentáltak a közéletben. A testület Ausztráliát is sürgette, hogy vessen véget a bennszülöttek és a bevándorolt kisebbségek hátrányos megkülönböztetésének.