Növekvő érdeklődés az energiafűz iránt

Vajda Lajos azt szeretné, ha az egyesület Erdély-szintűvé nőné ki magát, ezért befogadnak tagokat más megyéből is. A múlt hét végén a Felső-háromszéki Vállalkozói Napok keretében szerveztek kétnapos rendezvényt, amelyre még a messzi kincses városból, Kolozsvárról is jöttek érdeklődők. Az elnök szerint az energianövények jövőbeli alternatívát képviselnek, hiszen csak Háromszéken több ezer hektáron lehetne termelni (főleg a vizenyősebb részeken), a kezdeti befektetés gyorsan megtérül, és hosszú éveken keresztül (harminc évig is) állandó nyereséget biztosít. Az eddigi tapasztalat szerint nálunk a legmegfelelőbb az energiafűz lenne, a szomszédos országokban energianyárral, energiaakáccal is próbálkoznak. A tavaly Kézdiszentkereszten, Nyujtó­don, Sárfalván és Bölönben létesítettek ültetvényeket.

A szakmai rendezvény első napján a tagság és a nagyszámú érdeklődő a megyeszékhelyen meglátogatta a Tega köztisztasági vállalat műhelyeiben fűtésre használt, a parkok és fák nyeséséből származó faaprítékkal működő kazánházat, majd a kőröspataki letérőnél a Dália fóliaházaiban alkalmazott fűtéstechnikát ismerhették meg. Itt a fűtést fűrészkorpával oldották meg, de az alapanyaghoz való hozzáférés egyre nehezebb, így ők is a faaprítékos tüzelésen gondolkodnak. Mindkét cég számára a kazánokat a bodoki ErPéknél gyártották, és a két év üzemelés alatt semmiféle gond nem volt velük.

A résztvevők ezután ellátogattak a sárfalvi Fetécs Levente 12 hektáros és a kézdiszentkereszti Domokos Árpád 18 hektáros ültetvényeire. A házigazdák elmondása szerint a telepítés hektárja 1500—1600 eurójukba került, ebben foglaltatik a dugványok ára, a talaj gépi előkészítése, a kézi ültetés, a többszöri kézi kapálás és a műtrágyázás. Habár létezik az ültetés gépesített változata is, egybehangzó vélemény, hogy a 20—30 hektárig terjedő ültetvényeknél a kézi munka olcsóbb, mint a gép. Esetleg jövőben az ültetőgép közös megvásárlásán is kellene gondolkodni, de a legfontosabb tennivaló a betakarító és aprítógép — esetleg pályázat útján történő — beszerzése. A legegyszerűbb, traktorvontatású vágó- és aprítógépek nem túl drágák, az egysorosak valamivel több mint 20 000 euróba kerülnek.

A fiatal ültetvénynek nincs természetes ellensége, hiszen magas acetilsav-tartalma miatt savanyú, amit az állatok nem szívesen fogyasztanak, egyetlen gond azok távol tartása. Az ültetvények harminc évig is termelnek, az éves átlagtermés 24—26 tonnára tehető, az átvételi ár pedig megközelíti az 50 eurót tonnánként. Nem szükséges a szárítás, hiszen téli időszakban (levelek nélkül) vágva és aprítva a nedvességtartalom húsz százalék körüli, halomba rakva nem penészedik, és jól szárad.

Bartha Sándor, az ErPék igazgatójának számításai szerint jelenleg a legolcsóbb a faapríték által biztosított hőenergia. Az ErPék különböző típusú fáskazánokat gyárt, megrendelésre szecskázott szalmával működő kazánt is készítettek. Rövidesen a fűzfaaprítékkal működő kazánokat is szeretnék kifejleszteni, így a termelés, a kazángyártás és az eladás jól összekapcsolható lenne. Szerinte a fűzapríték égetése nagyon előnyös, hiszen kevés, a kazán elemeire lerakódó salak keletkezik, így biztosított a kazánok hosszú élete.

Vajda Lajos egyesületi elnök szerint iskolákban, polgármesteri hivatalokban és más közintézményekben nagyon előnyös lenne a faaprítékos kazánok beszerelése.

A Vállalkozói Napok keretében pénteken szakmai fórumot tartottak a kézdivásárhelyi sportcsarnokban, ahol a nagyszámú érdeklődőnek az egyesület tagsága az eddigi tapasztalatokról beszélt. Saját honlapot is működtetnek, amely magyar, román, angol és német nyelven nyújt eligazítást az egyesületről, a mezőgazdasá­gi jogszabályozásról, termesztési technológiákról, és egyéb hasznos információkkal áll az érdeklődők szolgálatában. A honlap címe: www.greenenergy. org.ro.