Amilyen a hivatal... (Periszkóp)

, s jelezni, hogy valóban léteznek, 2007 pedig nem szökőév, az iskolai év éppen csak hogy elkezdődött, a mindenre kapható diákságot tehát még nem lehet kivezényelni a küzdőterekre, na meg aztán a sportéletünkben egyre nagyobb szerepet vállaló falunapok is cserbenhagytak, csak Nagyborosnyó jelezte, hogy ünnepelni fog a falu, az a község, mely nem éppen a sportéletéről híres. Keresni, kutatni kellett tehát a szombat-vasárnapi sportesemények után. Így jutottam el a megyei sportigazgatóság weblapjáig. Gondoltam, ez megment. Gondoltam. Én, kis naiv... Képzeljék el, szeptember 21-én déli egy órakor a sportigazgatóság honlapjának keresett rovatában csak a szeptember 10—16. közötti, na meg a még korábbi időszakok sporteseményei voltak olvashatóak. Így fest tehát a megye sportigazgatóságának naprakész weblapja. Lehet gondolni mindenre, például: ,,amilyen a hivatal, olyan a weblapja", vagy: ,,a jó munkához idő kell, a rosszhoz még több", vagy: ,,igaz, hogy a kemény munka még nem ölt meg senkit, de hát miért kockáztasson az ember?". Lehet gondolni, de minek, hiszen ,,kutyából úgysem lesz szalámi, s ha mégis, az csak kutyaszalámi", vagy maradjunk a másik arany igazság mellett, miszerint ,,a lótrágyára nem érdemes tejszínhabot nyomni". Nem érdemes. Maradjunk abban: ez van, ezt kell elkönyvelni. Hogy nincs ötletük egy valamirevaló rendezvényre, hát nincs, de hogy másolni is lusták... Tudom, tudom, imádják a munkát, ha kell, évekig el tudják nézni, hogyan dolgoznak mások.

Egyébként is az áldatlan helyzetért nem az igazgató, az általa vezetett igazgatóság a hibás, hanem azok, akik odatették, akik eltűrik őket sportéletünk csúcsán. Elvégre nem ők szenvednek, hanem a megye sportélete. Az pedig, ha ordítani tudna fájdalmában, itt, a Kárpát-kanyarban mindenki rövid idő alatt hallássérültté válna.