Belföldi hírek

Ezt a stratégiát az ősszel benyújtandó bizalmatlansági indítvány esetleges megszavazása esetén alkalmaznák. Elképzelésük szerint a válságkormány megszervezné az előrehozott parlamenti választásokat. A három alakulat tegnap munkacsoportot hozott létre a válságkormány programjának kidolgozására. Néhány intézkedésben már meg is állapodtak: mindenekelőtt visszatérnének a 19 százalékos áfaszintre, visszavonnák a független tevékenységekből és a szerzői jogdíjakból származó jövedelmek adózásáról szóló sürgősségi rendeletet. Abban is egyetértettek, hogy nem szükséges a nyugdíjak megadózása. Eltérő azonban az álláspontjuk a kormányfő személyét és az adópolitikát illetően. A szociáldemokraták ugyanis maguknak szeretnék a miniszterelnöki tisztséget, a liberálisok azonban független szakértőt látnának szívesebben a kormány élén. Sajtóinformációk szerint nem kizárt, hogy akárcsak az államfőválasztás előtt, ismét Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert javasolják a miniszterelnöki funkcióra. A nézeteltérések másik oka, hogy a szociáldemokraták a progresszív adózási rendszert javasolják, a liberálisok azonban megőriznék az egykulcsos adórendszert.

Aktuális belpolitikai témákról kíván a honatyákhoz szólni Traian Băsescu. Az államfő tegnap a törvényhozó testület elnökeinek címzett levelében kérte, hogy szeptember 21-én felszólalhasson a parlament plénumának ülésén. Az időpontot a törvényhozás vezető testületeinek kell meghatározniuk.

A jövőben csak azok részesülnek szociális segélyben, akik valóban támogatásra szorulnak — jelentette be tegnap este Emil Boc kormányfő. Mint mondta, a segélyeket ezentúl nem a polgármesteri hivatalok osztják ki, így akarják elkerülni azt, hogy választások idején politikai tőkét kovácsoljanak a támogatásból. Mint a miniszterelnök mondta, a kormány dolgozik a szociális védelem átalakítását célzó jogszabályon. Ebben rögzítenék az egy családra jutó támogatások felső határát. Jelenleg számos esetben a különféle szociális juttatásokból több pénzt kap az, aki nem dolgozik, mint aki napi nyolc órát gürcöl — magyarázta a kormányfő. Hozzáfűzte: szakmai átképzési tanfolyamokat szerveznek a munkanélkülieknek, hogy tudjanak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.

A karácsonyra, húsvétra, március 8-ra adott, 150 lejes értéket meghaladó ajándékok is beleszámítanak a társadalombiztosítási járulék kiszámításához alapul vett összegbe — áll abban a sürgősségi rendelettervezetben, amely a független tevékenységekből származó jövedelmek utáni járulékok növelését is előírja. A dokumentum szerint nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni a temetéskor, szüléskor, természeti csapások esetén nyújtott támogatásokra, a súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek nyújtott segélyre, az alkalmazottak utazási költségeinek fedezésére, az üdülési, kezelési támogatásokra. Ezzel szemben a különféle alkalmakkor — például az ünnepekre — adott, 150 lejes értéket maghaladó ajándékok után kötelező a társadalombiztosítási járulék kifizetése. A tervezet szerint 2011-től a független tevékenységekből származó jövedelmek után az összeg legalább 25,36 százalékának, legtöbb 35 százalékának megfelelő járulékot kell fizetni, ez közel kétszerese a jelenlegi adózási szintnek.

Júliusban a nettó átlagbér 1355 lej volt, a júniusi keresethez képest ez 4,7 százalékos — 67 lejes — csökkenést jelent. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint a legnagyobb fizetést a pénzügyi közvetítések ágazatában adják, a legalacsonyabbak a bérek a szállodákban és a vendéglőkben. A legtöbb ágazatban a nettó átlagfizetés a közalkalmazottak bércsökkentése, az alacsonyabb bevételek, a termelés visszaesése, a kényszerszabadságok és a pénzügyi nehézségek miatt esett vissza. Bizonyos ágazatokban a júliusi nettó átlagbér csökkenésének oka az előző hónapban adott alkalmi prémiumok, szabadságpénzek kifizetése.