A munkaadók nem örülnek az áthárításnak (Az IMF nem javasolja a további adóemelést)

A vitára bocsátott kormányrendelet-tervezet szerint a jelenlegi, összesen 16,5 százalékot kitevő járulékok arányát 35 százalékra emelnék. A nyugdíjjárulék január elsejétől 10,5 százalékról 24,43-ra nőne, az egészségügyi hozzájárulás 5,5-ről 8,35-re, a munkanélkülisegély-alapba fizetett járulék pedig 0,5 százalékról 0,78-ra. A bevételei után az összes illetéket a munkavállalónak kellene fizetnie.

Ioan-Nelu Botiş munkaügyi miniszter szerint az adónövelés teljesen helyénvaló. A munkaadókat tömörítő érdekvédelmi szövetség szóvivője, Dan Matei Agathon azonban kifejtette, a növelést semmi nem indokolja, sem gazdasági, sem politikai, sem szociális szempontból nem hoz javulást. A költségvetési bevételek növelését és a hiány csökkentését nem a művészek adójának megemelésével lehet elérni — fogalmazott. A válságból csakis nagyméretű befektetésekkel vagy az adók és járulékok csökkentésével lehet kilábalni. Agathon a pénzügyi és munkaügyi tárca képviselőitől azt kérte, a járulékokat ne az embereknek kelljen befizetniük, hanem a munkaadók intézzék.

Erre ráerősítve Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter kijelentette: a munkaadónak kell visszatartania a szerzői jogdíjból és civil szerződésekből származó jövedelem után fizetendő egészségbiztosítási, nyugdíj- és munkanélkülisegély-járulékot. Így a kedvezményezetteknek nem kell havonta sorban állniuk a biztosítóknál, hogy személyesen nyújtsák be a nyilatkozatokat, és fizessék ki az illetéket. A változtatást sürgősségi kormányrendelettel helyeznék törvényerőre, a javaslatot ma tárgyalja a kormány.

Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője ugyanakkor a Gheorghe Ialomiţianuval folytatott megbeszélést követően úgy nyilatkozott, nagyon fontos, hogy jövőre megmaradjon az adók jelenlegi formája és szintje. ,,Nem ajánljuk, hogy tovább növeljék az adókat. Jelentős emelésnek számít az áfa növelése, ami nehéz volt ugyan, de szükséges. Jövőre a költségvetési deficit miatt fontos, hogy ne növeljék tovább az adókat" — mondta az IMF delegációjának vezetője.

A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek és Kelemen Hunor művelődési miniszternek címzett levelében többek között így fogalmazott: „A román nyelvű sajtótermékekhez hasonlóan a magyar írott sajtó az utóbbi időben a reklámpiac — mint az egyik fő bevételi forrás — drasztikus csökkenésével, továbbá az eladások számának visszaesésével küzd. Mindezek hatása a kisebbségi sajtót a többséginél hangsúlyosabban érinti. Ilyen körülmények között az adóügyi törvénykönyv módosításainak a szerzői jogdíjakra vonatkozó hatása is igen negatív következményekkel jár, ráadásul nem csak anyagi szemszögből. Azonkívül ugyanis, hogy további kiadásokat jelentenek nemcsak a szerzői díjasoknak, hanem a velük szerződésben lévő, amúgy is nehéz megélhetésükért küzdő kiadóknak, szerkesztőségeknek is, fennáll az a veszély, hogy számos értékes külső munkatárs — író, költő, közéleti személyiség — inkább felhagy írá­sai közlésével, mintsem vállalja a káoszt, ami az új szabály által előírt nyilatkozatok letételével, a további járulékok befizetésével jár." A levél fogalmazói úgy vélik, hogy az adóztatás ilyen formájának azokat kellene érintenie, akiket munkaadójuk az adók és járulékok fizetésének kijátszása érdekében alkalmazott szerzői díjasként, és nem azokat, akik ténylegesen szellemi, alkotói munkát végeznek.