A megszorítás nem megoldás

A gazdaság alapjainak alternatív makroökonómiai elemzése — pénzügy, reálgazdaság, dinamika és válság című konferencián több nemzetközileg elismert kutató is megjelent, hogy folytassák a Soros György által 2009-ben alapított INET nemzetközi kutatócsoport munkáját. Alapvető célkitűzésük, hogy alternatívát állítsanak szembe az általuk neoklasszikusnak nevezett közgazdaságtannal, amelyet a válság kialakulása legfőbb okának tartanak.

A tudományos életben több évtizede ismertek a neoklasszikus elmélet hiányosságai, így például a tökéletes informáltság és a racionális döntés feltevései, mégis egyeduralkodóvá vált a nemzetközi intézmények és a nemzetgazdaságok szintjén is. Most azért tartunk konferenciát, hogy összefogjuk a meg-megjelenő alternatív modelleket, hogy ezáltal jobban megérthessük a jelenlegi gazdasági helyzetet, s új, lehetséges szakpolitikákat ajánljunk fel a döntéshozóknak — mondta Joseph Stiglitz. ,,A válság megmutatta: nem állíthatjuk, hogy a gazdaságok öngyógyítóak lennének" — hangsúlyozta.

A Columbia Egyetem professzora elhibázottnak nevezte az Európában elterjedő megszorító jellegű gazdaságpolitikákat. A költségvetési nadrágszíjhúzás csak a piac egyes szereplőinek, egész pontosan a pénzügyi piacnak kedvez, azoknak az embereknek, akik miatt a válság kialakult. ,,A piaci szereplők rövidlátóak, csak a hiányról beszélnek, ahelyett hogy azt néznék, mire is költik a pénzüket az államok" — jelentette ki a Nobel-díjas professzor.

Stiglitz véleménye szerint a kormányzatoknak éppen hogy ki kellene használniuk az alacsony kamatok adta lehetőségeket. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban a kormányzati beruházások a piaci költségeknél tízszer nagyobb hozammal járnak. Az euróról szólva elhibázottnak nevezte a valuta kamat- és átváltási mechanizmusát. A görög válság elkerülhető lett volna, ha egységes alapot hoznak létre. A most elindított reformok már túl későn érkeznek.

Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy önállóan dönthet valutaátváltási mechanizmusát illetően — mondta a Világbank volt vezető közgazdásza az MTI kérdésére válaszolva. Az ázsiai országok példáját hozta fel, akik korábban valutaárfolyamuk módosításával kerülték el a gazdasági összeomlást. Hangsúlyozta azonban, hogy ez gazdasági válság idején különösen nehéz lépés. Joseph Stiglitz a jelenleg uralkodó neoklasszikus közgazdaság egyik legélesebb bírálója. Az aszimmetrikus információ területén végzett kutatásait 2001-ben közgazdasági Nobel-díjjal jutalmazta a Svéd Bank (Sveriges Rijkbank) George A. Akerloffal és Michael Spence-szel közösen.