A munkaadók fizetik (Társadalombiztosítási és munkanélküliségi járulék)

A mostani intézkedés a szerzői jogdíjasok, illetve civil szerződéssel rendelkezők járulékfizetését szabályozza, a változtatásokat ismertették a megyei munkaerő-foglakoztatási hivatalban és a nyugdíjpénztárban is.
Az intézkedés lényege egyrészt az, hogy a járulékfizetést a munkaadókra ruházza, másrészt, hogy szerzői jogokból, civil szerződésekből megvalósított jövedelem csak akkor nem járulékköteles, ha azt egy munkakönyves alkalmazott nem állandó jelleggel kapja (azt, hogy a jogalkotó pontosan mit ért az állandó, azaz ,,permanent" fogalom alatt, az alkalmazók értelmezésére bízza).
A 82-es kormányrendelet tételesen a szerzői jogdíjakra, civil szerződésekre vonatkozik, és megállapítja, hogy a 10,5 százalékos társadalombiztosítási és a 0,5 százalékos munkanélküliségi járulékot a megbízónak (munkaadónak) kell kiszámolnia, levonnia, és minden hónap 25-éig a megfelelő típusnyomtatványokat kitöltve nyilatkoznia róla a megyei nyugdíjpénztárban, illetve munkaerő-foglalkoztatási hivatalban, természetesen a munkaadóra hárul a befizetés is. Amit tehát augusztus végén, illetve szeptember elején maguk az érintettek (független tevékenységből jövedelmet megvalósítók) tettek meg, ezentúl az őket foglalkoztató egységek könyvelőire, ügyintézőire hárul.
A szóban forgó intézkedés két esetben két különböző lehetőséget tárgyal: egyrészt, ha a független tevékenységet végző személy munkakönyves alkalmazott, másrészt ha nincs munkakönyves viszonya is. Amennyiben valaki alkalmazott, és fizetése mellett szerzői jogdíjakból, civil szerződésből alkalmi jövedelemben részesül, utóbbira nem kell járulékot fizetnie. Azonban ha egy alkalmazott az említett független tevékenységből rendszeresen jövedelemben részesül, erre is járulékot kell fizetnie. A járulékfizetés kötelezettsége alá eső összeg nem haladhatja meg a társadalombiztosítási költségvetés kiszámításánál használt országos bruttó átlagbér (1836 lej) ötszörösét. Ha az érintettnek kizárólagosan szerzői jogdíjból, civil szerződésből származik jövedelme, a munkaadók levonják az említett járulékot függetlenül attól, hogy jövedelmük állandó vagy sem.
Az illetékesek azt állítják, a jogszabály kihirdetésétől számított öt napon belül az intézmények honlapjairól letölthető lesz a havi nyilatkozat kitöltéséhez szükséges formanyomtatvány.
A fenti rendelkezés nem vonatkozik más társadalombiztosítási rendszerbe foglaltakra (ügyvédek, papok, belügyi és titkosszolgálati dolgozók stb.). A 82-es sürgősségi kormányrendelet nem beszél az egészségügyi járulékról, de az engedéllyel rendelkező magánszemélyekről (PFA) sem. Utóbbiakról a megyei nyugdíjpénztár illetékesei azt mondják, a megbízók esetükben is levonják a megfelelő járulékot, tehát nekik sem kell sorban állniuk.
Háromszéken múlt péntekig a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatalban 1348 járulékbevallási nyilatkozatot adtak le, összesen 6335 lejt fizettek be, míg a megyei nyugdíjpénztárban péntekkel bezárólag 1812 nyilatkozatot iktattak és 114 868 lejt fizettek az érintettek. Van olyan vélemény, miszerint ugyanaz a járulékfizető a két intézménybe más-más jövedelmet jelent be, de azt mondják, nem az ő dolguk, hogy kiderítsék, ki és miért jelent hamis számadatokat.