Belföldi hírek

Szep­tember 22-én az egészségügyi, 23-án az oktatási, 24-én a gazdasági, rendőrségi és büntetés-végrehajtási ágazat, 27-én pedig a közigazgatási és vegyipari szakszervezetek tüntetnek majd. A Frăţia szakszervezeti szövetség és a BNS visszalépett a közös fellépéstől, és az általános sztrájkot is lefújták. A tiltakozók kérik az elbocsátások leállítását, konkrét beruházási programok kidolgozását, ellenzik a nyugdíjkorhatár emelését, a nyugdíjak átszámítását; ragaszkodnak az ágazati és országos kollektív munkaszerződésekhez, az alkalmazottak szociális védelméhez a kényszerszabadságok idején is, a meghatározatlan időre szóló egyéni munkaszerződéshez. Legalább 750 lejes szavatolt minimálbért követelnek, a bérrács megtartását, a munkafelügyeleti törvény módosítását, és a megszorítások eltörlését is kérik.

A nyugdíjtörvényt vitatják
Hosszasan vitázott tegnap a nyugdíjtörvényről a képviselőház, a munkálatok késő este még tartottak. A nap folyamán Emil Boc kormányfő is megjelent, kiállt a tervezet mellett. Az ellenzéki pártok már a szakbizottságokban átvitték, hogy a nyugdíjpont értéke az országos bruttó átlagbér 45 százaléka legyen, ezt tegnap a plénum is megszavazta, és azt is, hogy a katonai nyugdíjakat többé ne külön eljárás szerint számolják ki, hanem a rendes polgári rendszerbe tagolják be. A tartalékosok havi segélye is megszűnik.

Recesszió, munkanélküliség, infláció
Ismét recesszióba süllyedhet az idei utolsó három hónapban a román gazdaság, miután mérsékelten erősödött a második negyedévben a parlament által júliusban elfogadott drasztikus költségvetési kiadáscsökkentések — bércsökkentés, áfaemelés — hatására. A munkanélküliség is növekedni fog — augusztusban ugyan 7,4 százalékon stagnált, de főként az építőipari és a mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása miatt. Ám így is 0,8 százalékkal több, mint tavaly augusztusban, és újabb tömeges elbocsátások várhatóak, az év vé­géig csak az állam 70 000 alkalmazottjától válik meg. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az EU-tagállamok között itt a legmagasabb az infláció: augusztusban 7,6 százalékot mértek Romániában, míg Görögországban csak 5,6-ot, Magyaror­szágon 3,6 százalékot, és az uniós átlag két százalék. Az eurózónában csökkent az infláció, a júliusi 1,7 százalékról augusztusban 1,6 százalékra.

Osztályozzák a kórházakat
Az ellátás minősége alapján osztályozzák október végétől a hazai kórházakat, az erről szóló törvénytervezetet már közvitára bocsátották. Az egészségügyi minisztérium közleménye szerint az új minősítés bevezetése azért szükséges, hogy átláthatóbbá váljék a betegellátás rendszere. Így a biztosítottak könnyebben tájékozódhatnak majd arról, hol milyen szintű és jellegű kezelést vehetnek igénybe. Jelenleg ugyanis többféle rendszerbe lehet besorolni az egészségügyi egységeket, a hatáskörök sokszor nem világosak, gyakoriak az átfedések. A tervezet értelmében a kórházakat öt csoportba sorolják, mégpedig a szakellátás szintjének megfelelően. A besorolási szempontok között szerepel a kórház struktúrája, a biztosított ellátás jellege, a szakszemélyzet képzettsége, az ellátás folytonossága, valamint az orvostechnikai feltételek. Legmagasabb szintű besorolást az a kórház kaphat, amely legkevesebb 500 ággyal rendelkezik, technikai felszereltsége pedig kifogástalan, korszerű. Az ilyen intézmény biztosítani tudja a legszélesebb körű orvosi ellátást, és lehetőséget teremt a tudományos-oktatási tevékenység számára valamely akkreditált felsőfokú egészségügyi oktatási intézménnyel kötött szerződés alapján. Ezek a kórházak legalább 1 500 000—3 500 000 lakos ellátására alkalmasak. Magas szintű minősítést az a 400—1200 ágyas kórház kaphat, amelyben szintén folyik tudományos-oktatási tevékenység, és a vonzáskörzetében élő 350 000–1 500 000 fős lakosság ellátására alkalmas. Közepes besorolás jár azoknak az intézményeknek, amelyekben 300—1000 ágy van, és amelyek legalább 200 000 ember ellátását biztosítják. Alapszintű minő­sítést kapnak a 100—400 ágyas kórházak.