A Hangya szövetkezeti mozgalom

Gidófalvi István kolozsvári közjegyző, a szövetkezeti mozgalom egyik erdélyi úttörője 1908-ban alapította hitelszövetkezetét, mely 1911-ben már négyszáz egységet tömörített. A mozgalom célja a kisvállalkozók (kisiparosok, kiskereskedők) nagytőkével szembeni összefogása és így egymás kölcsönös segítése volt. Gidófalvi hitte és vallotta, hogy csak az önsegélyezésnek ez a szervezett ereje képes kiragadni a gyengébb anyagi lehetőséggel bí­rókat az elmaradottságból. A nevét viselő szövetkezet sep­si­szent­györgyi szék­he­lyét a Bazár Iskola utcai (ma Kossuth Lajos utca) szárnyában rendezte be. Gyu­lai Fe­renc felvétele boltjának ünnepélyes megnyitásáról készült. (1. kép)

A hitelszövetkezetek mellett a Han­gya Értékesítési és Fo­gyasztási Szövet­ke­ze­tek képezték a szö­vetkezeti mozgalom alapvető formáját. Or­szá­gos szinten 1898-ban alapította gróf Károlyi Mihály az általa 1896-ban létrehozott Magyar Gazdaszövetség kiteljesítéseként. A magánkereskedelem túlkapásai ellen nyújtottak védelmet azáltal, hogy jó és megbízható minőségű árut kínáltak méltányos, sokszor még önköltségi áron is, s ha mégis valamelyes haszonra tettek szert, azt az év végén a vásárlások arányában szétosztották, vagy közhasznú célokra fordították. Műkö­dő­ké­pes­sé­gét, népszerűségét és hasznosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1940-ben a Hangya Szö­vet­kezeti Köz­pont­nak az akkori Ma­gyarország te­rüle­tén kétezer tagszövetkezete volt hétszázezer taggal és négyszáz bolttal, ezenkí­vül harminc saját konzervgyára és húsz ipari üzeme.
Sepsiszentgyörgyön 1915-ben alakult a Hangya helyi kirendeltsége. Igazgató elnökéül József Lajos unitárius esperest választották. Székhelye és boltja Bikfalvi István vasárukereskedő Kossuth Lajos utca 6. szám alatti (ma a Bodok Szálló előtti parkoló) házában volt. (2. kép)

Rövidesen a Gidófalvi Szövetkezet is csatlakozott hozzá. A trianoni változások után Furnica néven újították fel a Hangya hagyományait, mely Cooperaţia címmel 1927 és 1940 között saját folyóiratot is kiadott. Helyi fiókja a húszas években korszerűsítette az Olt utcai telkén levő raktárait, és székházat épített. Ava­tóünnepségének emlékét őrzi 3. képünk.

A második bécsi döntés után a helyi szövetkezet ismét csatlakozott a Hangyához. 1946-ban beszüntették tevékenységét, hogy aztán a kommunizmus évei alatt átszervezett formában, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (Uniunea Cooperativelor de Consum — Unio) rajoni, majd megyei fiókjaként működjék tovább.