Belföldi hírek

Csakhogy a pályázatok előkészítése a tisztviselők dolga, azoké, akiket most mindenáron megvédünk. Hatalomváltáskor a pártok politikai alapon helyezték el embereiket a minisztériumokban. Amikor klientúráról beszélek, nem feltétlenül a pénz ellopására gondolok, hanem arra, hogy ennek a klientúrának jó munkahelyekre van szüksége, és az intézmények élére kerül, noha több esetben inkompetens — mondta az államfő. Băsescu szerint ezeket kell meneszteni, és létre kell hozni egy olyan egységes hatóságot, amely kizárólag az európai alapok lehívásával foglalkozik.

Bírság a magyar feliratokért
Második ízben bírságolta meg Ráduly Róbert csíkszeredai polgármestert a közlekedésrendészet, mivel megtagadta azoknak az irányjelző tábláknak a lecserélését, amelyeken előbb magyarul, majd románul szerepelt a felirat. A táblák a Hargita megyei törvényszék előtt és a Márton Áron Gimnázium közelében állnak. Az első, augusztusban kiszabott bírság 1260 lejes volt, ugyanakkor figyelmeztették a polgármestert, hogy harminc napon belül távolítsa el a táblákat. A polgármester nem igazodott a határidőhöz, ezért ismét megbírságolták, ezúttal 6000 lejjel. Antal Attila alpolgármester leszögezte: a táblákat addig nem szerelik le, amíg a bíróság nem dönt az ügyben, a bírságok ellen ugyanis óvást nyújtott be az önkormányzat. Az egészben az a legfurcsább, hogy a táblák már három éve a helyükön vannak — de csak három hónapja zavarnak, amióta Victor Socaciu Maros megyei SZDP-képviselő átutazott a városon, majd interpellált a parlamentben.

A cigányokért aggódnak
A bukaresti parlament két háza egyhangúlag elfogadott nyilatkozatban fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy Francia­ország­ból és más európai országokból kitoloncoltak roma polgárokat; a román honatyák ezt a magatartást az állampolgári és emberi jogok súlyos megsértésének tekintik. Az Európai Unió az államok és állampolgárok olyan, demokratikus értékeken alapuló közössége, mint a türelem, a mássághoz való jog, a kulturális és etnikai sokszínűség, a vallásszabadság tiszteletben tartása, az egyenlő bánásmód — emlékeztetnek. A parlament szükségesnek látja, hogy a mostanihoz hasonló válsághelyzetek kialakulásakor a román hatóságok azonnal és ma­gas szinten reagáljanak, gyors megoldásokat keressenek, ezért azt kérik a kormánytól és az államfői hivataltól, hogy politikai, diplomáciai és adminisztratív téren tegyenek meg mindent a román állampolgárok alapjogainak védelméért, hiszen európai állampolgárokról van szó. Európai és országos szintű stratégia kidolgozását is szükségesnek látják annak érdeké­ben, hogy a roma származású állampolgárok beilleszkedhessenek annak az országnak a társadalmába, ahol élnek. A honatyák nyilatkozatukban határozottan elutasítanak minden olyan politikai kísérletet, amely mesterséges módon össze akarja kötni a romák problémáját Romániának a schengeni övezethez jövő tavasszal esedékes csatlakozásával.

Nem lesz roma emléknap
Elutasították a romániai romák felszabadításának emléknapjára vonatkozó törvénytervezetet a szenátusban tegnap. A Pro Europa Romapárt képviselője, Nicolae Păun által kezdeményezett javaslat szerint február 20. lett volna az emléknap, és bár a tervezetet az emberi jogi szakbizottság kedvezően véleményezte, a plénum 37 nem, 13 igen szavazattal és 12 tartózkodással elutasította. A vita során Puiu Haşotti liberális honatya előbb elmondta, hogy hiba volt az egyáltalán nem sértő, több európai nyelvben meglévő cigány megnevezést romára cserélni, majd leszögezte: ,,nem a románok hajtották rabszolgasorba a cigányokat, sem a havasalföldiek, sem az erdélyiek, sem az európaiak. A cigányok a XIII. században érkeztek Romániába a tatár invázióval, és sok százan maguk kérték a rabszolgaságot, mivel nem tudták adói­kat kifizetni". Radu Berceanu DLP-szenátor szerint a cigány megnevezés romára változtatása az Európa Tanács Parlamenti Köz­gyűlésének egyik határozata alapján történt, amely nem túl tudományos alapokra épült. Románia az EU-csatlakozási folyamat egyik első lépéseként alkalmazta a változtatást.