Markó: kormányon kell maradni (Halovány vita az SZKT-n)

Frunda György szenátor volt az egyetlen, aki vitába szállt vele, szerinte a valós kérdés: mikor lép ki az RMDSZ a jelenlegi koalíciós szövetségből. A teremben ülők többsége egyértelmű választ várt arra, indul-e a februári kongresszuson újabb mandátumért a tizenhét esztendeje szövetségi elnök Markó. Korábban többször említette, visszavonul az elnökségből, most csak annyit mondott: változásra szükség van, de nem bármi áron.

Az előrejelzések vitát és elégedetlenséget ígértek, de a szombati SZKT mégis a jól megszokott, bejáratott formában zajlott, ellenvélemény alig hangzott el. Markó Béla politikai beszámolójában elsősorban a kormányzásról szólt, azért vállalták, mert programjuk van, és az így megvalósítható, a magyar közösség problémái akkor megoldhatóak, ha részt vesznek a döntéshozatalban — mondotta. Kitért eddigi eredményeikre: az egészségügyi decentralizációra, a reform elindítására, a bürokrácia felszámolásának megkezdésére, hogy sikerült elfogadtatniuk partnereikkel, hogy a kultúra, művelődés területére nem alkalmazhatóak a piacgazdaság szabályai. Az elkövetkező időszak nagy kérdése, hogy ezt a folyamatot tovább tud­ják-e vinni.

Decentralizáció és reform
Az RMDSZ számára nagyon fontos a decentralizáció folytatása, elsősorban az oktatás területén, még idén ősszel meg kell születnie az új jogszabálynak, ha a parlament nem hajlandó elfogadni, akkor sürgősségi kormányrendelet formájában vagy felelősségvállalással kell életbe léptetniük — hangsúlyozta. Ragaszkodnak az RMDSZ gazdaságélénkítő javaslataihoz: a minimáladó október elsejei eltörléséhez, a kisvállalkozóknak nyújtott úgynevezett Kogălniceanu-hitelkártyához, a napszámosmunkát szabályozó törvényhez, az áfa gyors visszatérítéséhez. "Idén több megszorítás nem lesz, és nagyon remélem, jövőben sem, az eddigiek elegendőek a költségvetés kiegyensúlyozásához" — jelentette ki. Markó leszögezte, az RMDSZ kormányon maradásának feltételei: a reformok, a decentralizáció folytatása, ésszerű, tiszta, világos intézkedéseket hozni a gazdasággal kapcsolatosan. Ki­emelte azt is, nem ad igazat azoknak, akik szerint szociális védelemre kevesebbet kell fordítani, válságban van igazán szükség a legszegényebbek támogatására, de meg kell szüntetni a kiskapukat, a csalási lehetőségeket. A külpolitikai célkitűzések közül a schengeni rendszerhez való csatlakozás fontosságát emelte ki. Elismerte: ma Romániában jobb, kényelmesebb ellenzékben lenni, s azt is, bár jó a kapcsolatuk partnerükkel, a DLP-vel, ebben a pártban az utóbbi időben kiéleződtek a belső konfliktusok, és a parlamenti többség ellenére sem mindig képesek érvényesíteni akaratukat. ,,Ilyen értelemben gyenge, habozó koalíció tagjai vagyunk, az RMDSZ nem fogadhatja el ezt az állandó ingadozást" — szögezte le Markó Béla.

Megőrizni az egységet
Kitért arra is, hogy most pont azok teszik a legtöbb szemrehányást — például az EMNT — a DLP-vel és Traian Băsescuval kötött szövetség miatt, akik egy évvel ezelőtt még mellettük kampányoltak, az RMDSZ ellenében. Kifejtette, furcsállva hallotta, hogy az EMNT a pártalapítás gondolatával kacérkodik, ami akár azt is jelenthetné, hogy a magyar összefogás nem működik. "Szerintem jól működik és működtethető, másrészt pedig nem hiszem, hogy egy egyébként nehéz helyzetben levő magyar közösségnek az lenne az érdeke, hogy pártokra bomoljék ahelyett, hogy húsz éve jól működő érdekképviseletet próbálnánk megerősíteni, ennek az ernyője alá bevonni mindenkit" — szögezte le Markó Béla. "Ma már Magyarországon is arról szónokolnak, hogy milyen jó, ha egy szervezetnek kétharmados többsége van, s nem esik szó a pluralizmus fontosságáról. Ez nem azt jelenti, hogy az RMDSZ mindmostanáig jól gondolkozott? Nekünk nem kétharmados, hanem hathetedes többségünk volt. Azt gondolom, végre bebizonyosodott, hogy igazunk volt" — fejtette ki nem minden irónia nélkül az RMDSZ elnöke. Saját további szerepvállalásáról még nem nyilatkozott, a jövő februárban esedékes döntéseket nem most szeptemberben kell meghozni — mondotta. Szükség van a változásra, a program átgondolására, az alapszabályzat módosítására és személyi változásra is, de nem mindenáron. A változás mellett van, de azt elő kell készíteni, és csak akkor megvalósítani, ha garanciát jelent, hogy minden megfelelően megy majd tovább — fejtette ki Markó Béla.

Meddig visszük a keresztet?
A hozzászólók kevés újat mondtak, többen kiálltak az egység, az összefogás mellett, Olosz Gergely javasolta a tiszteletbeli elnöki tisztség visszaállítását, Borboly Csaba az önkormányzatok megerősítése mellett érvelt, nagyobb szerepet kell adni nekik a döntéshozatalban, a decentralizációt csak erős önkormányzatok tudják megvalósítani — mondotta. Borbély László a kollektív és egyéni felelősségről beszélt, arról, hogy a következő fél év döntő jelentőségű lesz az RMDSZ szempontjából: olyan üzenetet kell megfogalmazniuk választóik számára, amely 2012-ben biztosítja az egység megőrzésének lehetőségét. Más hangot egyedül Frunda György ütött meg. Véleménye szerint nem az kellene hogy legyen a kérdés, hogyan lehet jól vagy rosszul kormányozni, hanem az, hogy az RMDSZ meddig maradhat kormányon, hogy ne fizessen túl nagy árat ezért, meddig vállalhatóak a választóikat sújtó megszorítások. Beszélt a fizetéslevonások következményeiről, a kisvállalkozók tönkretételéről, a nyugdíjasok nyomorúságos helyzetéről és arról is, hogy koalíciós partnerük nem tartja be ígéreteit. "Kormányra lépvén azt az ígéretet kaptuk, hogy június végéig megszületik az új tanügyi törvény, és ősztől azt alkalmazzák. Nem történt meg. A kisebbségi törvénnyel azóta sem léptünk előre. A koalíció nem működik egyetlen megyében sem, sehol nem kapta meg az RMDSZ az ígért helyeket" — sorolta Frunda. ,,És visszük azt a keresztet, amely az emberek elszegényedését jelenti" — fűzte hozzá. Mindig azt vallotta, a kisebbségnek jó, ha kormányon van, de nem mindenáron, ha a csalást támogatják, hitelüket veszítik — figyelmeztetett. Véleménye szerint az a nagy kérdés: meddig maradhat az RMDSZ ebben a kormányban, úgy gondolja, most ősszel a költségvetés vitája előtt, alatt erről dönteniük kellene. Kérte azt is, az SZKT szavazzon a kérdésről, ám ezt a voksolást nem tűzte napirendre Bíró Rozália SZKT-elnök.

Belépni, kilépni?
Markó a hozzászólások utáni válaszában igen élesen fogalmazott, ő nem kilépés-, hanem belépéspárti, hisz a magyarságot az elmúlt nyolcvan évben fokozatosan kiszorították mindenhonnan. Hatásosabb kilépni, de mi következik utána? — tette fel a kérdést. "Én nem fogok Horthy Mik­lósként fehér lovon belovagolni Csíkszeredába, ezt butaságnak tartom, és nem értek egyet azokkal sem, akik a jelenlegi ellenzéki pártokkal lépnének kormányra, hisz ugyanez következne akkor is, ami most van" — fejtette ki. Markó szerint így legalább fékezni tudtak bizonyos megszorításokat, például megakadályozták a kis nyugdíjak megadózását. Egy évig ellenzékben voltak, s bebizonyosodott, az még rosszabb — fejtette ki az RMDSZ elnöke, s hozzáfűzte, ellenzékből nem lehet jó oktatási törvényt sem elérni.
Az SZKT döntött, az RMDSZ tizedik, tisztújító kongresszusát jövő év februárjának végén Nagyváradon rendezik meg.