Zsunkuly József virágai (Népművészet)

Ha rákérdeztünk, gyakran kiderült, hogy Zsunkuly József bodoki faragó készítette, aki műkedvelőként végzi ezt a nemes munkát: ha kérik, ha megrendelik, ha szívességet kell tenni valakinek.

— Hol tanulta ezt a mesterséget, asztalos-e az alapszakmája?

— Egyik sem. Tudja a Fennvaló, lehet, hogy ezzel születtem, mert már gyermekkoromban szerettem fúrni és faragni. Nézegettem a virágleveleket, elővettem egy deszkadarabot, rajzolgattam, próbáltam: tudnék-e hasonlót faragni, olyant, hogy az soha ne hervadjon el. Itt jártam iskolába Bodokon. Amikor elkészült a lépcsőfeljárat a vendégszobákhoz, a faluháza tetőteréhez, megkért a polgármester, hogy egy kicsit faragjam meg, díszítsem ki. Jól néz ki, igaz-e? Ezek a díszítőelemek, virágok, levelek mind léteznek a természetben, de az ember összekombinálja őket. Készí­tettem falutáblákat Oltszem és Zalán bejáratához. Ott van Bodok térképe, azt sem lehetett csak úgy, egy keretben felakasztani. Megterveztem, kifaragtam, tetőt is rá, mert üti az eső, befolyik a víz, s ez lett belőle. A zsindelyt is én csináltam, ezért nem kellett Gelencére menni.

Zsunkuly József érdeme, ami inkább a népi faragáshoz értő kritikus számára fontos: nem zsúfolja túl faragványait, hagy sima, faragatlan helyet is, hogy a szem megpihenhessen, s aki látja, tudja majd elmondani, hogy milyen is az a munka, hogy van díszítve. Virág- és indadíszes ornamentikái szerénységgel, ízléssel és mértéktartással megtervezettek, ez az, ami rá is jellemző. A környék temetőiben több fejfa áll, melynek egyszerűségéről tudni lehet, hogy az ő munkája. Amikor 1998-ban a zaláni Erzsébet-kertben emlékkopját állíttatott az önkormányzat Erzsébet királyné — Sissi — jubileumára, a tömegből kellett előhívni a monumentális méretű kopja faragómesterét.

— Most egy tükörkerettel bíbelődöm, s négy székhátat is ki kell hogy rajzoljak, s megfaragjam. Bár még nem vagyok olyan öreg, azt gondoltam, hogy a bodoki református templom számára is kellene valamilyen szép, faragott ajándéktárgyat készítenem, de hogy milyent, arról még gondolkodnom kell…

Való, hogy a székely embernek vérében a faragás tehetsége, csak legtöbbször hiányzik az elhivatottság, a biztatás. Iskolai kézimunkaórákon lehet látni, hogy milyen jól áll gyermekeink kezében a bicska. Nos, Oltfej kapujában majdnem minden faluban akad egy-egy faragómester: Fotosban Imreh Ferenc, Kálnokon Bokor Lázár, Zalánban Barabás Sándor, Sepsibükszádon Antalka István, Bilibók Péter, Kádár István. Szinte szükségét érezzük annak, hogy összeállítsuk a háromszéki falvak faragómestereinek névsorát. Ritka az a falu, ahol ne legyen egy faragni tudó ember.