Agyagba gyúrt történelem (Tárlatnéző a Budavárban, találkozás Józsa Judit kerámiaszobrásszal)

Kevés olyan kellemes helye van a Budavárnak, mint Fortuna istenasszony udvara. Vonzóvá varázsolja a kitűnő rendezvényeket szervező Litea irodalmi teázó. Ebben az udvarban léphetünk be Józsa Judit terrakotta kisplasztikáit, művészeti alkotásait kiállító üzletébe, a Tiszta forrás Galériába. Ha pillanatnyilag nem tartózkodik ott a művésznő, Györgyi asszony készséggel és hozzáértéssel ajánl és igazít el minden látogatót-vásárlót. Nekünk szerencsénk volt. Szerencse istenasszony éttermében, majd a Magyar Nagyasszonyok III. nevet viselő kiállítás megtekintése után is beszélgetni tudtunk Józsa Judittal.
A fiatal szobrászművész Korondról indult felfelé ívelő művészi pályáján. Édesapjával, Józsa János ismert keramikus népművésszel nem egy alkalommal látogatták meg a Székely Nemzeti Múzeum népi fazekasmunkákat bemutató gyűjteményét, keresve a legrégibb, korondi cserépre-kancsóra festett díszítéseket, egyszóval a tiszta forrást.
Józsa Judit Magyar Nagyasszonyok című harmadik sorozatának kiállítását rengeteg látogató tisztelte meg, hiszen kit ne érdekelt volna olyan jeles személyiségek alakja, mint a mi erdélyi régész és barlangkutató Torma Zsó­fiánk, a háromszéki származású Téglás Gábor régész elődje és kutatótársa, az író Tormay Cécile, a két Zsolnay lány, a po­litikus Kéthly Anna, a czegei gróf Wass család tagja, az Erdélyi Múzeum Egye­sület pártolója és jótevője, Wass Otília és három női szent: Szent Hedvig, Por­tu­gáliai Szent Erzsébet és István királyunk unokája, Skóciai Szent Margit. A Magyar Nagyasszo­nyok két korábbi sorozatában találkozhattunk Sarolt fejedelem asszonnyal, akiről az erdővidéki hiedelem azt tartotta, hogy kedvenc tartózkodási helye a bibarcfalvi Tiborcz-vár volt, Árpád-házi Szent Er­zsébettel, Izabella királynénkkal, Lo­rántffy Zsuzsannával és Árva Bethlen Katával. Történelmünk forgatagából Józsa Judit kiemelte Sziszit, a jelenlegi brit uralkodó Erzsébet ükanyjaként ismert erdőszentgyörgyi Rhédey Claudia grófkisasszonyt, Teleki Blankát, aki Barabás Miklós kolozsvári tanítványa volt, a cigány csodaprímás Cinka Pan­nát, az első ásványtankutatónőt, a ditrói Vendl Máriát. Megtisztelő helyen tündöklik — fő ékességként — a Patro­na Hungariae, vagyis Magyarország Vé­dő­asszonya, a Boldogságos Szűz Mária és Wass Albert múzsájaként a mifelénk "termett" nemes kristályokra felépített Erdély című munkája. Kö­rös-körül örök példát mutató és példás életű asszonyok, akik személyiségükkel, életükkel és tevékenységükkel írták be nevüket a magyar történelembe, akiknek alakját a példaképeket állító és azokat tisztelő Józsa Judit gyúrt agyagba, a patinázott terrakotta kisplasztika mestere, a korondi keramikus dinasztia leányutódja.
— Ehhez a minuciózus, aprólékos munkához különleges összetételű agyag­keverék szükséges, amelyet a hazaiak mellett külföldről kell beszereznem — részletezte Judit. — Való­ságos laboratóriumi munka az, amíg az alapanyagokból képlékeny, magas tüzű agyag lesz, az alakok patinázása pedig külön titkos recept alapján történik. A tárlatvezetés során arról már ön is meggyőződött, hogy minden alak külön élet, külön történelem, amelyet tanulmányozni és elsajátítani kötelességemnek tartottam. Korondon és Székelyudvarhelyen végeztem iskoláimat, de második iskolapadom édesszüleim műhelye volt, ahol a ma már fazekasmester bátyámmal gyúrtam, agyagoztam, formáztam, festettem. Első kisplasztikámat Szeretet címmel tizenegy éves koromban készítettem, egy keresztre boruló öreg­asszonyt ábrázolt. 1994 óta élek Ma­gyar­országon, Budapesten, ahol a Páz­mány Péter Katolikus Egyetem Böl­csészettudo­mányi Karának művészettörténeti szakán szereztem diplomát.
Tizenhat esztendő nemes termését nincs lehetőségünk bemutatni, miként azokat a kiállításokat sem tudjuk felsorolni, amelyeknek helyszíne nemcsak a mai Magyarország volt, hanem Bu­karest, Európa más városai, az Ame­rikai Egyesült Államok, Auszt­rália és a nagyon távoli Kína.
— Terrakotta kisplasztikáim, a földfestékkel festett pasztellszínűek a székely és magyar népi életképeket, kihalófélben levő népi mesterségeket, az archaikusan patinázottak pedig a magyar honfoglalás alakjait a vezérektől a korabeli mesterségeken át a táltosokig, az Árpád-házi szenteket és a magyar nagyasszonyokat történelmi hitelességgel mutatják be. Az élet vize, a tenger a Terraqa világában jelent meg, de emellett megmintáztam a magyar irodalom kiemelkedő személyiségeinek Múzsáit, a Magyar mese­világot és a gyönyörű Magyar táncokat is.