Kincsünk pusztulása

A nagyobb baj az, hogy a védett terület kerítése az erdő felől tönkrement, anyagát ellopkodták. (Az országút felőli rész kidőlt részeit a 24. gyalogezredre emlékeztető szobor újraavatása idején Réty polgármesteri hivatala visszaállíttatta.) Nem lévén kerítés, a juh, a kecske és a számosállat is újra legel a Nyír területén, s különösen a kecskék lerágják a fiatal nyírfák ágait, és a fácskák törzsét is károsítják. Ily módon a természetes felújulás elmarad, a kidőlt öreg fák helyébe nem nőnek újak. Az előző évtizedekben a Nyír gyönyörű felújulása kizárólag annak köszönhető, hogy bekerítették, s a legeltetést kitiltották. Amennyiben a védett területet nem kerítik be minden oldalról, és a legeltetést nem tiltják ki, nagy távlatokban gondolkodva búcsút mondhatunk a Nyírnek. Főleg a kiritkult öreg nyíresnek.
Az elöregedéses, széldöntéses, legeltetéses pusztuláshoz társul egy harmadik folyamat is: agresszíven terjed az erdei- és a feketefenyő, és szemmel láthatóan szorítja ki a nyírest. Megfigyelhetjük — és ennek örülhetünk —, hogy a Nyír Réty felőli felújult részén spontán szaporulásnak indult a kocsányos tölgy. Ebből valamikor — a rétyi ,,özönfák" tanúsága szerint — hatalmas erdőségek voltak a térségben.
A Nyír degradálódásához vezettek a lecsapolások is, a víz természetes körforgásának megakadályozása és az építkezések.
Valamikor a Nyír a mostaninál sokkal nagyobb területen volt honos. Dr. Nagy Lajos Réty-monográfiájában részletesen leírja azt a folyamatot, s elemzi azokat az okokat, amelyek következtében a nyíres a mai területére zsugorodott. Néhai dr. Ko­vács Sándor a mézgás éger térhódítását írta le kismonográfiájában, amelynek kiadását a 70-es évek elején biztosítani tudtuk. A fő pusztítást azonban elsősorban az ember okozza. Nem védi meg, legeltet stb.
A legfrissebb hír szerint a megyei környezetvédelmi hivatal lemondhat a természetvédelmi terület felügyeleti jogáról. Az ismert okok miatt sem anyagi, sem személyzeti feltételeket nem tudott biztosítani a Nyír védelmére. Ugyancsak friss hírek szerint a környezetvédelmi minisztérium jóváhagyása után a megyei tanács gondozásába kerülhetne a Nyír, mely egy látogatóközpont építését és működtetését tervezi. A gond az, hogy az idő szalad, és ha azonnal nem intézkednek a Nyír védelmében, csak a homok marad, amíg azt is el nem hordja a környezetpusztító ember és a szél.