Székelyföldi védjegyek háborúja (Bizalom és bizalmatlanság között)

Mint ismeretes, az elmúlt esztendőben két székelyföldi közösségi védjegyet jegyeztek be nemzetközi (Nemzetközi Szabadalmi Hivatal — OHIM) és hazai szinten (Román Találmányi és Védjegy Hivatalnál — OSIM). A Székelyföldi Termék Egyesület (SZTE) a Székelyföldi termék védjegyet az OHIM-nál, Hargita megyei RMDSZ-es tanácstagok pedig a Székely termék védjegyet az OSIM-nál igyekeztek levédeni.
A maga védjegyével mindkét tábor a nehéz­ségekkel küzdő helyi termelők segítségére kívánt sietni, a folyamat kiemelten fontos részének tartva a vásárlói tudat alakítását. Persze, egy-két lényegi különbség is akad a két filozófia között. Így a "székelyföldiség" a régióban termelő, hozzáadott értéket létrehozó, nem magyar vállalkozókat is érdekeltté akarja tenni. A Székely termék hívei viszont elsősorban a hagyományos termékek iránt kívánnak kiemelt figyelmet tanúsítani. A védjegyek sokáig versenyeztek egymással, az országos védjegyhivatal szakértője mindvégig a bukaresti határozatot tartotta feljebbvalónak.
"Több mint tíz termékcsoportra védtük le a székelyföldi védjegyet, amely mintegy tízezer eurós költséget jelentett ez idáig" — mondta el a Háromszéknek Gazda Zoltán, az egyesület elnöke. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök korábban kijelentette: 18 termékcsoportra foglalták le itthon a nevet, és 200 millió lejt meghaladó összegre taksálta a kiadásokat, amelyekbe beleszámolta azt a több mint húsz kiállítást, vásárt és oktatóprogramot is, amelyet a témakör ernyője alatt a vállalkozóknak tartottak (farmerexpó, marketingstratégia-oktatás, egyebek).
Tárgyalások és perek
A két kezdeményező szervezet között idén tavasztól kezdődően tartanak az egyeztetések, amelyek során mindkét fél tárgyalási hajlandóságát hangoztatta. Közben a bíróságon is találkoztak, miután áprilisban a Székely termék védjegy bejegyzéséről szóló értesítés megjelent a Hivatalos Közlönyben. Az SZTE bírósági eljárást indított a védjegy eltulajdonításáért, a pert azonban alapfokon elveszítette, s a szeptember végén lejáró határidő ellenére nem éltek fellebbezési jogukkal.
A tárgyalások folyamán a háromszékiek folyamatosan azzal kényszerültek szembesülni, hogy a Hargita megyei önkormányzat képviselői kész tényként kezelik a Székely termék elsődlegességét, a "vendégeknek" pedig már csak a tudomásul vétel, illetve a csatlakozás marad. Felajánlották a Kovászna megyei vállalkozóknak a Székely termék védjegy használatát, ám úgy tűnik, a háromszékiek nem bíznak a szomszédos megye bírálóbizottságában, amelyben amúgy Könczei Csaba, a Ko­vászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Kozma Béla, a mezőgazdasági kamara veze­tője, valamint Gazda Zoltán, a Szé­kelyföldi Termék Egyesület elnöke is helyet kapott. A bizalmatlanságot táplálják az olyan akciók is, mint például a székely termékek magyarországi Cora áruházakban való megjelenítése, amikor a kiválasztott cégek közé egyetlen háromszéki sem került be.
Ingyenesség közpénzből
A hargitaiak felajánlották azt is, hogy odaítélik a Székelyföldi termék védjegy mögé felsorakozott tizenhárom háromszéki vállalkozónak — akik kifizették a 250 eurós tagsági díjat — a védjegy ingyenes használatát, s a jelek szerint legfeljebb jövő évtől kerülhet sor bármiféle tagsági díj bevezetésére. Gazda szerint egyensúlybillenésről van szó. "Ők odaajándékozhatják a védjegyhasználatot, hiszen közpénzből védették le, a Székelyföldi Termék Egyesület azonban akkor sem tudná ingyen biztosítani azt, ha sikerül megszerezni a használati jogot. Az egyesület alapítói a védjegy levédésére magánszemélyektől kértek kölcsönt, ráadásul a használat bejáratása is jelentős reklámköltséget feltételez" — sorolta Gazda. Ezzel együtt az egyesület elnöke két megoldást lát: megszerzik a védjegyet Erőss Csabától, és kártalanítják a vállal­kozókat, vagy feltétel nélkül csatlakoznak a Hargita megyei projekthez, bízva abban, hogy nem lesznek visszaélések. "A megbízottak eltűnésével, illetve betegségével valóban kínos helyzetbe keveredtünk, hiszen közel tízezer eurós befektetés sorsa kétséges ebben a pillanatban. A célunk azonban változatlanul szent, Székelyföld gazdasági megerősödését szeretnénk szolgálni" — mondta el Gazda.