Áremelési játék

Egy hete folyik a számháború arról, hogy milyen mértékben emelkednek az élelmiszerárak a következő hónapokban. Vész­madárként huhognak a hírtelevíziók, nagytermelők, szakértők dobálóznak 30—40 százalékokkal, s tapasztalhatjuk az üzletekben, napról napra többet kell fizetnünk tejért, kenyérért, húsért. Akárcsak a nyáron, amikor addig aggódtak az árvíz miatti katasztrofális búzatermésért, annyiszor hangoztatták a kenyér árának emelését, hogy az végül felment, pedig kiderült, a baj korántsem akkora, mint gondolták. S hogy ne csak az érdekelt nagyiparosok riogassanak, a frissen felkent mezőgazdasági miniszter, Valeriu Tabără is kiállt, s mintegy megnyugtatásként világgá kiabálta, ,,csak" 8—10 százalékkal emelkedhet az élelmiszerek ára.
Európában mindenhol, de a világban általában válságban csökkennek az árak, a termelők próbálnak a szűkösebb pénztárcákhoz igazodni, és sok kicsi sokra megy alapon lefelé igazítják áraikat. Romániában nem. Itt arra alapoznak: enni mindenképpen kell, így szép lassan az egekig emelik az alapélelmiszerek ellenértékét. Nincs rá logikus magyarázat, hisz bármilyen esős volt a nyár, rekordmennyiségű kukoricát takarítottak be, és soha nem tapasztalt napraforgótermés volt. Ennek ellenére mindkettő ára növekedett. Nem lenne ok drágítani a csirke- vagy disznóhúst, és megmagyarázhatatlan, miért kell majd 50 százalékkal többet fizetnünk a tejért. Elemzők szerint a román mezőgazdaság igen torz felépítése szolgál magyarázattal: az árakat, feltételeket diktáló nagytermelők lobbija, kiket adócsalással, törvénytelen támogatások felvételével vádolnak, a helyzetet kihasználó feldolgozók és a hetedik rend bőrt is lenyúzó kereskedő viselkedése egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy kénytelenek vagyunk többet és többet fizetni azért, ami máshol egyre olcsóbb.
S mit tesz a miniszter? Kiáll és bejelenti, alig 8—10 százalékos áremelésre számíthatunk, majd visszakozik, és hét végén már inflációval azonos mértékű, legfeljebb ötszázalékos növekedésről beszél. Nyilatkozata szerint nem lehetne ennél nagyobb emelkedés. S az elemzők igazát látszik alátámasztani ígérete: ellenőrzik, és közbelépnek indokolatlan árnövekedés esetén.
Csakhogy a múlt heti latolgatások következményei már érzékelhetőek, a pszichológiai hatáskeltés megtörtént, az árak szép lassan növekednek. Ismét úgy járunk, mint szeptember elején a kenyérrel: senki nem tudja, miért, de már mindenhol azt harsogták, felemelték az árat. S mire kinyomozzák, hogy indokoltan-e vagy indokolatlanul, a romániai polgárok gatyája is rámegy a napi betevőre.