Pénzt kértek a műemlékek felújítására (Kelemen Hunor Baróton)

Még nem volt rá példa, hogy magyar vezesse a művelődési minisztériumot, s ez meg is látszik a román kollégák bizalmatlanságán — az ortodox egyház nyomására gondolkodás nélkül elvették a tárcától a vallásügyet. Mind­ennek ellenére Kelemen Hunor meggyőződése, hogy az RMDSZ jól döntött, amikor a művelődési minisztériumot kérte a koalíciós tárgyalások során, hiszen rengeteg olyan dolgot tudunk megoldani, ami identitásunk megerősödését szolgálja — hangoztatta. Fontos, hogy az elmúlt években a többi tárcavezető által háttérbe szorított magyar műemlékekre is ráirányítsák a figyelmet — Er­dővidékről a bibarcfalvi református templom és freskója élvez elsőbbséget, melyről a helyszínen is tájékozódott —, de hasonló gondoskodást igényelnek múzeumaink, képtáraink, könyvtáraink és színházaink is — mondotta Kelemen.

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásáról szólva Kelemen Hunor kijelentette: kierőszakolják, hogy az oktatási törvényt a kormány felelősségvállalásával fogadják el, tavasszal pedig a kulturális autonómiát lehetővé tevő kisebbségi törvény vitáját bonyolítanák le.
Székely Miklós székelyszáldobosi refor­mátus lelkész kérdésére, hogy februárban, az RMDSZ kongresszusa előtt is ekkora lesz-e az egység, mint hirdetik most, Kelemen azt mondta, kisebb szakadások eddig is voltak, de nem hiszi, hogy megoldatlan konfliktusok alakuljanak ki, amennyiben a szövetségnek meg kell találnia Markó Béla utódját. Azt viszont elismerte, nehéz lesz olyan személyt találniuk, aki képes lesz az RMDSZ egységét megőrizni, s mindemellett az erdélyi magyarság teljes bizalmát is élvezi. Ha viszont Markó Béla újabb mandátumért indul, egészen biztosan új megbízatást nyer, hiszen tekintélye és a közösségen belüli támogatottsága megkérdőjelezhetetlen — jelentette ki.
Az EMNT pártalapításáról azt mondta: akik egységbontó politikát folytatnak, szem előtt kellene tartaniuk a szlovákiai magyarok sorsát: felvidéki barátaitól tudja, az ottani magyarság helyzete egyre kilátástalanabb, amióta nincsenek képviselőik a törvényhozásban. Székely­földön el lehet még játszani, hogy egymás torkának esünk, hiszen mindegy, miként sül el a választás, csak magyar ember kerül a polgármesteri székbe, ám az országos választásokon már nem. Tamás Sándor azzal egészítette ki Kelemen válaszát: szerinte nem mindegy, hogy milyen magyar ember kerül vezetői székbe, hiszen együttműködésre van szükség a környékbeli kollégákkal, a megyei tanáccsal és a képviselőkkel, szenátorokkal is, márpedig egy szövetségen kívüli nem biztos, hogy hajlandó arra, példa erre Barót esete.
A Háromszék kérdésére, hogy az MPP létrejöttét és az EMNT pártosodását nem lehet-e az RMDSZ számlájára írni, hiszen olyan lényeges kérdésekben, mint a magyar egyetem és az autonómia, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérniük, Kelemen azt válaszolta, hogy az oktatás terén igenis, értek el eredményeket, láthatja azt mindenki, aki csak belépett már egy egyetem vagy középiskola kapuján, majd megjegyezte: amennyiben az önrendelkezést el lehet érni a magyar pártok szaporításával, akkor ő szorgalmazni fogja a hetedik és nyolcadik párt létrehozását is.