Több víz, mint tűz (Katasztrófaelhárítók)

És egyre többször kell részt venniük baleseti mentésben: az említett időszakban 45 vészhelyzetben vették igénybe a katasztrófaelhárítókat. Másféle beavatkozást tizenhetet jegyeztek, tizenegyszer későn, már megoldott ügyben értek a helyszínre, kilenc alkalommal vissza is fordultak a cél előtt, és összesen öt hamis hívásnak ugrottak be. A késés oka a nagy távolság, a megyében ugyanis csak három állandó ügyelet működik: Sepsiszent­györgyön (ez látja el Erdő­vidéket is), Kézdivásárhelyen (innen sietnek Orbaiszékre is) és Bodza­fordulón. A legtöbb településen önkéntes tűzoltóegységek ugranak, ha baj van — és minden negyedik tüzet önerőből el is oltanak.
A leggyakrabban a megyeszékhelyi egységből riasztják az ügyeletes alakulatot: a 78-ból 47 tüzet ők oltottak el, 12 esetben önkéntesek közreműködésével. A kézdivásárhelyiek átlag minden tizedik napon oltottak: 222 nap alatt 23-szor; 11 alkalommal a szakik, tíz tűznél vegyes csapatok, kétszer csak önkéntesek. A Bodza-vidéken nyolc hónap alatt nyolcszor csaptak fel a lángok. Leginkább a lakóépületek, gépkocsik és munkahelyek veszélyeztetettek: összesen 47 lakás (ebből négy tömbházban), 12 szállítóeszköz, hét termelőegység gyulladt ki, és egy-három szolgáltatói telephely: adminisztrációs, egészségügyi, turisztikai és postaépület.
A tűz leggyakoribb oka a kitisztítatlan vagy rosszul működő kémény: 25 ízben ez volt a baj. A következő károkozó a tákolt villamossági eszköz: a hivatalos jegyzékben 13 tűz­eset szerepel ilyen berendezések rovásán, de még 9—12 külön említett eset is ide sorolható. Egyenlő számú (hat-hat) csapást hozott a gépek helytelen működtetése, a nyílt láng és a villám, ötöt pedig az emberi rosszindulat, azaz a szándékos gyújtogatás. Négy-négy tüzet a felügyelet nélkül hagyott kályháknak köszönhetnek, hármat öngyulladó anyag okozott, két-két alkalommal a hanyagság ütött vissza: dohányzás, gyermekjáték, kipattanó parázs vagy szikra.
A tűzoltók kilenc felnőtt és öt kiskorú életét mentették meg. Ehhez összesen 3386 személy (hivatásos és önkéntes tűzoltók, rend­fenntartó erők és civilek) és 1016 gépi eszköz (autók és célszerszámok) bevetésére volt szükség.
Pár éve a polgárvédelem is a tűzoltók feladata: az árvizek következményeinek elhárítása mellett a folyókon keletkezett jégtorlaszok és régi lőszerek felrobbantása, gátak megerősítése, kidőlt fák és oszlopok kivágása, meglazult tetőszerkezetek vagy egyéb veszélyes elemek eltüntetése. Azt azon­ban a parancsnokok hangsúlyozták, hogy az emberek sokszor félreértik szerepüket, lehetőségeiket: áradás közben nem tudnak közbelépni (a víz elleni fellépésre amúgy is sokkal kevésbé vannak felkészülve, csak pár kis teljesítményű szivattyúval rendelkeznek), a gátépítés és az elhanyagolt lefolyók, elöntött gazdaságok kitakarítása sem feladatuk, hanem az emberi és állati életek, anyagi javak mentésére szakosodtak, minden egyebet csak támogatásként végeznek el, ha a lakosság önerőből nem birkózik meg bizonyos váratlan eseményekkel.