Malmok az Olt partján

A Karácsony malomról, melyet egyik bérlőjéről Györgybá, vagy Gyuribá malmának is neveztek, már 1790-ből létezik feljegyzés. Építtetője a Daczó család, tőle bérelték Karácsonyék több évtizeden át, hogy aztán az 1880-as években megvásárolják. 1862-ben a malomtól lennebb (egy levéltári okmányban leírtakból következtetve az Oltnak a közelmúltban épült Rompetrol benzinkút mögötti rövid, nyugat-kelet irányú szakaszán) a református egyház is rövid ideig működő malmot építtetett, s ennek gátja annyira megemelte a folyó szintjét, hogy az akkor Karácsony Máté bérelte malom kerekei működésképtelenné váltak. A viták és perlekedések következménye az lett, hogy tulajdonosai, özv. Daczó Gergelyné és Daczó János új malom építését tervezik az előzőtől alig néhány tíz méterre. A tervet 1863-ban Székely Dénes, Háromszék központi mérnöke készíti el úgy, hogy a folyó mindkét partján megjelöl egy-egy telket az új malom helyéül.

A Terv a méltóságos Daczó János úr által a Sepsi szent György város keleti részén épittendő vizi örlö ma(lo)m épittésére vonatkozolag, az Olt vizén címet viselő vázlaton: 1. ― a malom lehetséges helyei (végül is a bal parton épült fel), 2. ― az építendő gát, 3. ― A malomárok lehetséges vonalai (a jobb alsót ásták ki, így a malom is ide került).
Idősebb Karácsony György a millenniumi Emlékkönyv szerint ,,a sepsiszentgyörgyi nagy­malom tulajdonosa, a leghíresebb és legvagyonosabb molnár az Olt mentén. Malma két pár hengerre berendezett műmalom. Dinasz­tia a molnárok között: molnár volt minden nemzetsége s fiai is apjok mesterségét követik."

Képünk a harmincas években készült, amikor a vízikereket már turbina váltotta fel. 1960-ig őrölte a Szépme­zőn termelt gabonát, csak alkalmanként indították el.
1893-ban megszűnik a Karácsony malom egyeduralma, mert mintegy másfél kilométerrel lennebb Molnár Jenő újabb vízimalmot épít, melyet 1901-ben fából készült, háromemeletes ,,műmalommá" alakít át. Ez lesz a megye egyik legnagyobb és legismertebb műmalom cége, mely 1908-ban Neumann József és Schwarz Ferenc tulajdonába kerül, s 1913-ban Első Székely Műmalom Rt. néven részvénytársasággá alakul. Igaz­gatói: Landau Zsigmond, Schwarz Kál­mán és Neumann Dezső. 1920-ban Schwarz Kálmán és Niszel Jakab az új tulajdonos, a malom neve: Margit Henger Műmalom.

1925-ben tűzvész pusztítja el, téglából építik újra, ezután Hatos Manó, majd tőle a 30-as években Grünfeld Sándor Gézáné vásárolja meg, hogy aztán 1948-ban állami kézbe jusson.

Az 1970-es árvíz után szabályozták az Olt medrét, megszüntetve a Karácsony, a Sándor Gézáné és a kilyéni Veress malmot, lebontva a Karácsony malom gátját (helye ma már éppen csak sejthető a folyónak a megyei villanyvállalattal szembeni szakaszán). Ily módon megszűnt a malomárok és a folyó közötti sziget, a múlt század közepének kedvelt strandja (szívesen fogadnánk olvasóinktól korabeli felvételeket a strandról). Mind a Sándor Géza, mind pedig a Veress malom mellett felszámolták az Olt folyását, új mederbe terelve azt. Több­méteres magas gátat emeltek a folyó jobb partján a Csíki utca végétől egészen Kilyénig.