Egy őrült ábránd (Magasles)

Ezt a kijelentést minősíteni sem igen érdemes, úgy hülyeség, ahogy van, de azért ne feledjük, volt itt már olyan külügyminiszter is — igaz, bele is bukott —, aki a romákat Egyiptomba költöztette volna, egy bérelt területre.
Năstase nyilatkozata vihart kavart, az Országos Diszkri­miná­cióellenes Tanács is vizsgálódni kezdett az ügyben, s élesen reagált Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnöke is. Megdöbbentették Năstase tervei, és őszintén elképedt az exteniszfenomén ama kijelentésén is, hogy teljes mértékben egyetért Nicolas Sarkozy francia elnök döntéseivel a Franciaországból erőszakosan kitelepített romániai cigányokkal kapcsolatban... Kiemelte, hogy a romániai cigányok Franciaország­ból való kitoloncolását az Európai Unió valamennyi állama elítélte. ,,Arra kérjük — fogalmazott meglehetősen élesen —, ne gerjessze az országon belüli feszültségeket olyan kijelentésekkel, hogy a Franciaországból kitelepített romániai romákkal kellene megváltoztatni a székelyföldi, Hargita megyei etnikai viszonyokat. Amit Năstase kijelentett, az nem egyéb, mint az etnikai viszonyok erőszakos módon történő megváltoztatására történő felbujtás!"
Ehhez nincs mit hozzátenni, szerencsére, hogy Ilie Năstase egyelőre még nem Románia elnöke, bár erősen kétlem, ha tegyük fel, államfő lenne, a mai európai helyzetben végrehajthatná-e tervét, ami nem egyéb, mint őrült ábránd. Ha viszont az Országos Diszkriminációelle­nes Tanács rasszistának találja, akár pénzbüntetésre is számíthat. Ez a lehetőség mélyen felháborította a tenisz mesterét, azonnal reagált az Adevărulban, kiderült, hogy Tőkés László európai parlamenti alelnök szerinte ,,szélsőséges nyilatkozatai" háborították fel. ,,Akkor hogy is van ez, a magyarok mondhatnak akármit, mi pedig fogjuk be a szánkat?" Ők és mi, megint, mint Vadim Tudornál, Funarnál, másoknál. Ők azok, akik nem mi vagyunk, s ezzel a dialógusnak vége. Sajnálatos... Azon, hogy miként is lehetne változtatni a romániai cigányság fokozottan hátrányos helyzetén és sanyarú sorsán, Năstase nem is gondolkodik el. Pedig itt kezdődhetne az érdemi párbeszéd...