Belföldi hírek

Az indoklás: Románia megszegte az emberi jogok európai egyezményének első cikkelyét azáltal, hogy az állam nem szerzett érvényt egy jogerős bírósági ítéletnek. Egyes (hazai) számítások szerint Romániá­nak 21 milliárd euró kártérítést kell fizetnie a kommunizmus idején elkobzott, de természetben vissza nem szolgáltatható ingatlanok után az egykori tulajdonosoknak vagy azok örököseinek. Mivel a román államnak nincs ennyi pénze, 2005-ben a hatóságok létrehozták a Fondul Proprietatea nevű pénzügyi alapot, amely az egykori tulajdonosoknak részvényeket ad, azonban az alapnak a tőzsdére való bejegyzése a mai napig nem történt meg, így a tulajdonosok gyakorlatilag értéktelen papírok birtokába kerülnek. Ha Románia nem módosítja a restitúció jogi szabályozását úgy, hogy alkalmazhatóvá váljék, szankciókra számíthat, bizonyos vélemények szerint (legrosszabb esetben) az Európa Tanácsból is kizárhatják. A strasbourgi emberjogi bíróság már 2008-ban és 2009-ben is figyelmeztette Romániát az általános jogi szabályozási problémákra, eredménytelenül. Emil Boc miniszterelnök a strasbourgi döntés kapcsán annyit mondott, hogy az igazságügyi minisztérium illetékesei megvizsgálják a határozatot, és meghozzák a szükséges intézkedéseket.

A hátrányos helyzetűektől is elvesznek
A kormány többé nem biztosítaná az ingyenes telefon-, rádió- és televízióbérleteket a háborús veteránok számára, az ingyenes közszállítást a politikailag üldözöttek számára, és levágná a fogyatékkal élő személyek járandóságát, fix összegekkel helyettesítve azt. Az új kiadáscsökkentő intézkedéseket 2011. január elsejétől vezetnék be, a fogyatékkal élőket, a volt politikai foglyokat, a forradalmárokat gondozó személyek járandóságainak csökkentésével egyszerre. Ugyanakkor az Országos Nyugdíj­pénztár jövőben sem osztja ki az üdülési csekkeket, a nyugdíjba vonulási segélyeket vagy a tartalékolt katonai személyzet segélyeit — áll a készülő dokumentumban.

Gyermekcsempész-exportunk
Romániai gyerekeket utcai lopásra és koldulásra kényszerítő bandát számolt fel a londoni rendőrség. A tegnapi beszámolók szerint a Scotland Yard az előző nap végrehajtott rajtaütés során összesen 103 romániai gyermeket — zömmel romákat — talált a kelet-londoni Ilford kerület tizenhat lakásában. A gyerekek között volt egy hároméves kisfiú, akit bántalmazások okozta sérülésekkel szállítottak kórházba, és egy tizenkét éves lány, akiről az orvosi vizsgálat megállapította, hogy terhes. Az ügyben eddig nyolc felnőttet vettek őrizetbe, és a gyerekek közül a 28 legfiatalabbat állami gondozás alá helyezték. A Londonban zsebtolvajlásra, áruházi lopásra, kéregetésre, sőt, esetenként prostitúcióra kényszerített gyerekek naponta akár 300 fontot is ,,megkerestek", de ebből általában egy pennyt sem láttak viszont; a pénzből a banda tagjai építettek maguknak fényűző villákat Romániában.

Szándéknyilatkozat a Déli Áramlatról
Az orosz Gazprom szándéknyilatkozatot írt alá a román Transgaz állami vállalattal a Déli Áramlat gázvezeték Románián áthaladó szakaszának műszaki-gazdaságossági számításainak elvégzéséről. A munka elvégzésére a két fél közös munkacsoportot hoz létre. A számítások kedvező eredménye esetén a Gazprom és a Transgaz javasolni fogja a Déli Áramlat gázvezeték építésében való együttműködést rögzítő, kétoldalú kormányközi megállapodás jövő év első negyedében történő aláírását, amely megállapodás a projekt romániai megvalósításának politikai és nemzetközi jogi alapját képezi majd. Oroszország 1979 óta szállít földgázt Romániának, s Románia 2009-ben 2,5 milliárd köbmétert vásárolt két, 2030-ig érvényes, hosszú távú szerződés alapján. Az ország területén halad át a Bulgáriának, Macedóniának, Törökországnak és Görögországnak szállított orosz gáz is: a tranzit mennyisége 2009-ben 12,5 milliárd köbmétert tett ki.