Gondok az erdővidéki iskoláknál

A Gaál Mózes Általános Iskola igazgatóját, Zajzon Csabát kerestük meg az ügyben.

,,A diákdombi iskola kertjének egy részét már legalább hét-nyolc esztendeje el-elönti az intézmény kerítése mellett álló tömbházlakás szennyvize — mond­ta —, első átiratunkat még Albert Dénes polgármesternek írtuk, és a Goscom alkalmazottjai szálltak ki a problémát megoldani. Végleges megoldást azóta sem sikerült elérnünk. Ha a tömbház lakói olyan dolgokat dobnak a csatornába, amelyek eldugaszolják a csövet, s minket elönt a bűzös lé, nem tehetünk egyebet, mint szólunk a szakembereknek, akik kiszivattyúzzák, s azzal ideig-óráig elvagyunk. Arra is volt már példa, hogy két hét után kellett újból hívnunk őket."
A bibarcfalvi iskolát nagyon megviselték az elmúlt évek. A talajvíz folyamatosan nedvesen tartja némely részét, nem kizárt, hogy az alapját is megrongálta. Külső és belső vakolást rég végeztek, nem meglepő hát, ha néha egy-egy kisebb faldarab leválik. A cserepek szintén régiek, az elmúlt évtizedekben csak a hiányzó darabokat pótolták. Zajzon Csaba fényképeket mutat: több helyen jelentős területen hiányoznak a cserepek, a fény pedig, na meg az eső számtalan apró lyukon is beszűrődik. Tavaly megkereste Nagy István polgármestert, ám azt a választ kapta, a költségvetés nem tesz lehetővé jelentősebb beruházást.
A felsőrákosi iskolában három éve mondtak le a csempekályhákról, központi fűtésrendszerrel melegítik a termeket. A munkálat meghirdetését és lebonyolítását a baróti polgármesteri hivatal végezte. Kisebb problémák már első perctől adódtak, de azért kielégítően működött. Nemrég szakcég ellenőrizte és indította el a rendszert, mely még aznap le is állt. Bár még nincs tél, a meleg már jól jönne — mondja Zajzon —, minél hamarabb meg kell javítani.