Merre tart a hazai oktatás? (Új tanügyi törvénytervezet)

A közoktatás szerkezetére, ciklusonkénti felosztására vonatkozó változtatások, valamint a középiskolai felvételi és az érettségi módosítása a jelenlegi gyakorlathoz képest nem történik meg a törvény életbelépésével egy időben, a többi rendelkezés ellenben a közzétételt követő harminc nap után jogszerűvé válik.

Kötelező oktatás, felmérések
A 0—3 éves gyermekek bölcsődei nevelésével kezdődik a legalsó ciklus, amit a 3—6 év közöttiek óvodai, illetve napközis oktatása követ, újdonság ellenben, hogy a 2011—2012-es tanévtől iskolai előkészítő csoportok kezdik meg működésüket, ezáltal az elemi iskola öt esztendőre növekszik. Az általános oktatást V—IX. osztály között szervezik, ez a rendelkezés elsőként azokat a diákokat érinti, akik a 2010—2011-es tanévben indulnak V. osztályba, és szintén ők lesznek az elsők, akik az új módszertan szerint felvételiznek X. osztályba. Mielőtt azonban befejeznék a kötelező oktatást, kétévenként különböző felméréseken vesznek részt. II. osztály végén az írás-olvasás és ma­tematikai készségeket mérik, IV. osztály végén a nemzetközi szintű felmérésekben használt alapkompetenciák elsajátítását ellenőrzik, VI. osztály után pedig transzdiszciplináris értékelést szerveznek az iskolák nyelv és kom­mu­nikáció, valamint matematika és tudományok terén.
A kötelező oktatás készülő tantervei és a szakaszos értékelés azt az elvet követi, hogy a diák tanuljon meg tanulni, valamint a nyelvi, kommunikációs, matematikai és tudományos alapképességek mellett szerezzen vállalkozói alapismereteket, legyen érzékeny a kultúra iránt.

Hároméves középiskola
X. osztályba csak azok az iskolák lesznek kötelesek felvételit tartani, ahol a jelentkezők száma meghaladja a felkínált helyek számát, ellenben minden IX. osztályt végző diák részt vesz az általános iskolát lezáró felméréseken: a román, magyar és egy idegen nyelvi kommunikációs készségeket ellenőrző közös írásbeli, matematikából és tudományokból szerzett ismeretek, számítógép-kezelői gyakorlati képességek ellenőrzése és társadalomtudományi ismeretek szóbelije.
A középiskola a jelenlegi négy helyett három osz­tályosra csökken, az érettségi tárgyak száma ugyanannyi, mint jelenleg, a román, magyar, idegen nyelv és számítógépes ismereteken kívül a végzősök profiltól függően még két tantárgyból vizsgáznak.
Szakképzésre három oktatási típusban nyílik lehetőség, a X. és XI. osztály elvégzésével és gyakorlati vizsgával megszerezhető az első szakmai fokozat, XII. és XIII. osztály elvégzése érettségire jogosít, ezt követően technikumi oktatásban lehet részt venni.

Pozitív diszkrimináció a kisebbségi oktatásban
A nemzeti kisebbségeknek a törvény minden szinten és minden iskolatípusban, vagyis állami, felekezeti és magánoktatásban biztosítja az anyanyelvű tanulást, abban az esetben, ha a kisebbségi diák csak lakhelyétől távol tud anyanyelven tanulni, támogatásban részesül (ingyenes szállítás, koszt, bentlakás). Az intézményvezetésben a kisebbségi diákok létszámával arányosan vesznek részt kisebbségi képviselők. Azokon a településeken, ahol több oktatási egység működik a kisebbségek nyelvén, legalább egy kötelezően jogi státussal rendelkezik.
Pozitív diszkriminációt alkalmaznak a kisebbségi óvodák, iskolák alapfinanszírozása tekintetében, ami azt jelenti, hogy a többségi intézményekhez képest emelt fejkvótát biztosítanak ezeknek, figyelembe veszik a nyelvi, földrajzi elszigeteltséget, valamint az esetleges alacsony diáklétszámot.
A román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyat, tehát a földrajzot és a történelmet is, minden szinten magyarul tanulják, ellenben kötelezően ismertetni kell románul is a földrajzi elnevezéseket, a tantervek megegyeznek a többségi oktatásban használatossal, a tankönyveket pedig románból fordítják.
A román nyelvet és irodalmat óvodától érettségiig sajátos tantervek és tankönyvek alapján oktatják, valamint ennek megfelelő a számonkérés is.

Címzetesség csak az iskolában
A törzsanyagban foglalt kötelező tantárgyakon kívül az elemi és általános iskolák 20, a középiskolák 30 százalékban szabadon dönthetnek a választott tantárgyakról, a maximális heti óraszám elemi iskolában 20, általánosban 25, középiskolában 30, a kisebbségi oktatásban ehhez adódik hozzá az anyanyelv és az illető nemzeti kisebbség történelmének, hagyományainak oktatása. A pedagógusok minden szinten az oktatási óra 25 százalékának tevékenységéről szabadon dönthetnek.
Az iskolák vezetőtanácsában 50 százalékban vesznek részt pedagógusok és 25—25 százalékban a szülők, illetve az önkormányzat képviselői, a diákok és a szakszervezet megfigyelői státussal rendelkeznek. A katedrák elfoglalására, a kisegítő és adminisztratív személyzet alkalmazására az önálló jogi személyiséggel rendelkező egységek tartanak versenyvizsgát, a pedagógusokkal az igazgató köt egyéni munkaszerződést a vezetőtanács beleegyezésével. A sokat vitatott címzetességet az új törvény is lehetővé teszi, ellenben nem a tanügyben, hanem adott iskolában. Azok a pedagógusok, akik korábban az oktatási rendszerre érvényes címzetességet szereztek, megőrzik azt, akik pedig az országosan egységes versenyvizsgán az elmúlt három évben elérték a hetes általánost, és jelenleg szakképzett pedagógusként helyettesítői katedrán tanítanak, megszerezhetik a címzetességet az adott iskolában, ha a katedra életképes, illetve ha a vezetőtanács erre rábólint.
Az elemi oktatásban a testnevelési órákat szakképzett tornatanárok tartják, a kisebbségi elemi oktatásban pedig az anyanyelvi órákért pluszjuttatás jár a tanítónak.

Felsőfokú képzés a kisebbségek számára
A törvény lehetőséget biztosít önálló karok, tanulmányi vonalak létrehozására a nemzeti kisebbségek anyanyelvén, és biztosítja a kisebbségi nyelven oktató tagozatok számára az arányos képviseletet az egyetemek vezetőségében. A jogszabály minden szinten, beleértve a doktori fokozatot is, garantálja az anyanyelvű képzést a kisebbségek számára. A tagozatok a didaktikai tevékenység tekintetében autonómiát élveznek, a kisebbségi felsőoktatásban minden szinten emelt együtthatóval számítják ki az alapfinanszírozást.
A fejkvóta szerinti alapfinanszírozást az állam biztosítja a közoktatás minden szintjén, ellenben a felekezeti és akkreditált magánoktatásban csak a tízosztályos kötelező szintig, vagyis az előkészítő évben, az I—IV., valamint az V—IX. osztályban. Az alapfinanszírozás tartalmazza a személyzeti és anyagi költségeket, biztosítja a tankönyvek beszerzését a kötelező oktatásban, a fenntartási költségeket és bizonyos képzéseket. Ennek értékéről évente dönt a kormány, és belefoglalja a költségvetésbe. A kiegészítő finanszírozás többek között magában foglalja a beruházások, javítások költségeit, a bentlakások, étkezdék működési támogatásait, ösztöndíjakat, ingázási költségeket, valamint az időszakos felmérések, versenyek anyagi fedezetét. A harmadik finanszírozási formával az intézmények rendkívüli teljesítményét jutalmazzák. Az óvodáknak, iskoláknak saját bevételeik is lehetnek, ezek nem befolyásolják az alapfinanszírozás értékét.

(Összefoglalónk a törvénytervezetnek csupán néhány fontos, illetve a jelenleg érvényben lévő jogszabálytól eltérő pontjára tér ki, október 22-ig ehhez, a képviselőházban már elfogadott és az oktatási minisztérium honlapján (www.edu.ro) közzétett változathoz lehet módosító javaslatokat megfogalmazni, a kormány október 28-án vállal felelősséget az oktatási törvényért a parlament előtt.)