Duna-stratégia

Legújabb, felkapott változata a Duna-stratégia szókapcsolat. Ez a dunai térség országokon belüli és határokon átívelő gazdasági, kulturális és szociális fejlesztéseket hivatott egybefogni. Ebben mintegy 80 millió ember érdekelt. Né­metország, Ausztria, Magyar­ország, Szlovákia, Románia és Bulgária, de társulni szándékozik Szlovénia, Csehország és Ukrajna is.
A Duna-stratégia kidolgozása nem előzmények nélküli. Eddig már három Duna-csúcsot tartottak, amelyen a térség kapcsolatait elemezték. Egyiket Bécs és Pozsony közösen rendezte, ennek fő napirendje a közlekedés, energiaügyek, környezetvédelem. A negyediket Bulgáriában, az ötödiket Romániában rendezik.
Magyarország a Duna menti államok földrajzi központjában fekszik, az utódállamokba szakadt magyarok révén nemzetileg is érdekelt a Duna-stratégia kidolgozásában és ennek megvalósításában. Csupán példaként említjük, hogy a dunai hajózás legkritikusabb szakasza éppen Magyarországon halad át, ez a folyamszakasz a hajózás leggyengébb láncszeme.
Magyarországnak az eddigi mulasztásokat pótolva vezető szerepet kell betöltenie a stratégia kidolgozásában. A Duna melletti központi elhelyezkedése miatt, és azért is, mert a következő év januárjától az unió soros elnöke. A Duna vízgyűjtő területét együvé ölelő Duna-program a határ menti összeköttetések kiépítését, a vízgazdálkodás összehangolását, a környezetszennyezés mérséklését is előirányozza. A következő években nem kerülheti meg az olyan kényes kérdéseket sem, mint a magyar—szlovák egyezség megteremtése Bős—Nagymaros ügyében, tervezik a tájökológia, a tájtörténet, a hidrológia és klimatológia összehangolását. Magyarország önálló Duna-kutató intézetet hoz létre.
Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik. Folyóvizei révén a Kárpát-medence egészét egybefogja, a szomszéd országokkal való összefogás korparancs.
A Duna menti összefogás szükségességének olyan felismerései és előzményei is vannak, mint Kossuth Duna-konföderációs terve. Ha a Duna-stratégia elkészül, és Budapest a Duna-kutatás központjává válik, ha a tudományos kutatás képes lesz felzárkózni a feladat nagyságához, az ország gazdasági befolyása az egész térségre számottevő lehet.