Röviden

Az ellenzéki szocialisták bejelentették, hogy az alkotmánytanácshoz fordulnak, ezért az államfőnek várhatóan november közepéig várnia kell a törvény kihirdetésével. A szakszervezetek azonban addig is folytatni akarják a nyomásgyakorlást, abban a reményben, hogy Nicolas Sarkozy nem írja alá vagy pedig visszavonatja a kormánnyal a törvényt. Ma orszá­gos tiltakozónapot tartanak, szeptember óta a hetedik alkalommal.

Legfőbb ügyész kilenc évre
A parlament a jelenlegi hat helyett kilenc évre választaná meg a legfőbb ügyészt, akit csak belülről, az ügyészek közül lehetne kinevezni — mondta tegnap Répássy Róbert államtitkár az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvénymódosítás expozéjában. Mint hangsúlyozta, a törvényjavaslatban szerepel az is, hogy a megbízatási idő letelte és a 70. életév betöltése esetén a volt legfőbb ügyész a legfőbb ügyészi jogköröket mindaddig gyakorolja, amíg az új vezető hivatalba nem lép.

Ellenzéki érdek a végkielégítés
A miniszterelnök szóvivője szerint csak az ellenzéki pártok, közülük is leghangosabban az MSZP vitatja a kormány azon célját és az emberek azon döntését, hogy a botrányos végkielégítések korszakát le kell zárni. Szijjártó Péter szerint az MSZP valószínűleg azért tiltakozik ilyen hangosan, mert a párt soraiból és holdudvarából kikerülő vezetők érintettek a végkielégítések ügyé­ben. ,,Jó reményekkel lehetünk az iránt, hogy a Fidesz és a KDNP parlamenti képviselői egytől egyig mellé állnak majd ezeknek a jogszabálytervezeteknek az Országgyűlésben" — fogalmazott a szóvivő, utalva a Lázár János Fidesz-frakcióvezető által beterjesztett javaslatokra, köztük az alkotmány módosítására, amely szerint azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kikerülnének az alkotmánybíróság hatásköréből.

Nem adnák ki Mladićot
A szerbek több mint fele ellenzi Ratko Mladić háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb katonai parancsnok kiadatását a hágai Nemzetközi Törvényszéknek — derült ki egy tegnap megjelent felmérésből. A többség ezzel egyidejűleg pártolja a szerb EU-csatlakozást is, amelynek viszont feltétele Mladić elfogása. A nemzetközi köztársasági intézet (IRI) közvélemény-kutatása szerint — amelynek eredménye a Danas belgrádi napilapban jelent meg — a szerbiai társadalom alig több mint harmada véli úgy, hogy Szerbiának érdekében áll Mladić elfogása, de még ők is úgy gondolják, ,,szükséges rossz" a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés.

Magyar támogatás a török csatlakozáshoz
Magyarország egyértelműen és határozottan támogatja Törökország csatlakozását az Európai Unióhoz — mondta tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Martonyi János külügyminiszter, miután megbeszélést folytatott Egemen Bagis török államminiszterrel. Hozzátette, hogy Magyarország soros uniós elnökként is mindent meg fog tenni Törökország csatlakozási folyamatának előrelendítéséért. Elmondta, mostani találkozójukon elsősorban arról beszéltek, hogyan lehet a tárgyalási folyamatot továbbvinni, meg lehet-e nyitni egyes fejezeteket.

NATO-felkérés Oroszországnak
Londoni sajtóértesülések szerint afganisztáni szerepvállalásra kérte Oroszországot a NATO, amelynek főtitkára új kezdetet jósolt a szövetség és Moszkva kapcsolatában. A The Independent, a legnagyobb brit liberális napilap tudomása szerint Oroszország már bele is egyezett, hogy visszatér az afganisztáni hadszíntérre azoknak a nyugati országoknak a kérésére, amelyek az afgán felkelőket segítették az orosz erők huszonegy évvel ezelőtti kiűzé­sében. A lap úgy tudja, hogy Oroszország bekapcsolódott az afganisztáni hadsereg és a kábítószer-ellenes alakulatok kiképzésébe, és elvben beleegyezett abba is, hogy helikopterekkel látja el a NATO-erőket. Öt Mi—17-es típusú katonai helikoptert már el is adott Lengyelországnak, amely részese az amerikaiak vezette hadikoalíciónak.