Veszélyes meddőhányók (Székelyföldi geológusok találkozója)

Pénteken a résztvevők a Vargyas-szorost látogatták meg, ez volt az idei Dénes István- (1954—2005) emléktúra. Egyéb­ként a szervezők az egész találkozóval a néhai geológus, barlangkutató munkássága előtt tisz­telegtek, szombat délelőtt Erdővidék Múzeumában megnyílt a Dénes István ásvány- és kőzetgyűjteményéből összeállított látványos kiállítás. Délután budapesti és kolozsvári egyetemi oktatók, elismert kutatók, több egyetemi központból érkezett diákok beszéltek kutatási eredményeikről, s mint Papucs András, a rendezvény egyik szervezője fogalmazott, a székelyföldi geológustalálkozók hozadéka, hogy "világklasszisnak" tekinthető szakemberek is foglalkoznak a térség földtanával. Szó esett egyebek mellett arról, hogy a hargitafürdői kaolinbányászat után visszamaradt meddőhányók, zagytározók "jelentős veszélyforrásnak" tekinthetők, a meddőhányók becslések szerint 7,5 hektáros területen húzódnak, míg a zagytározók 22 hektáron, mintegy 5,12 millió tonna anyaggal. Kristály Ferenc, az idén angol nyelven megjelent, Székelyföld ásványait bemutató kötet társszerkesztője elmondta, szeretnék bővített formában, magyarul is megjelentetni a kiadványt. Wanek Ferenc nyugalmazott egyetemi tanár arra bátorított, hasonló őslénytani összegzést a paleontológusoknak is el kellene végezniük. Tóth Attila egy, a korondi aragonitot bemutató népszerűsítő kötetről, Já­nosi Csaba az idén megjelent, Székelyföld borvizei című kötetről beszélt, mondván: "az nem csak száraz hidrogeológia, benne utalás van a települések művelődés- és művészettörténeti értékeire, mint ahogy a borvízforrásokhoz kötődő anekdoták is szerepelnek". Végül a résztvevők Jakab Gyula javaslatára úgy döntöttek, jövőben Gyergyóban tartják a székelyföldi geológusok találkozóját.