Mesevilág cserepeken

Az animáció világnapján megnyitott, november 14-ig látogatható tárlat a Marosvásárhelyen nevelkedett, Bukarest­ben élő képzőművész első egyéni bemutatkozása, egyszerre két helyen: ugyanebben az időben Kolozs­váron is látható hasonló válogatás.
Külön öröm, hogy itthon lehetek Erdélyben a munkámmal is, amely a saját gyermekkorom emlékeiből, történeteiből építkezik — mondja a magyarságára büszke keramikus, aki azt is elárulja, hogy székelykeresztúri agyagból, a korondi technológiát továbbfejlesztve dolgozik. Egyelőre inkább kisméretű lapokra, de nagyobb kompozíciót is tervez már — az a jó a kerámiában, vallja, hogy sok lehetőséget kínál, rajzot, festést, alakformálást, mindent elbír.
Pădureţ Mónika kezéből népmesei hangulatú kockák, háromszögek és dobozok születnek: elefántok, baglyok, csókák, galambok, egerek és katicabogarak vonulnak fel kedves bumfordisággal, cifra tulipánok virítanak váratlan helyeken, barátságosan girbegurba kerítések, tornyok, kapuk sorjáznak vékony vonalakkal, visszafogott, meleg színekkel. Az embernek kedve támad benyitni egy ilyen házikóba, hiszen szinte hallani a tűz ropogását, macska dorombolását; és milyen jó lenne ebben a világban élni, ahol a jók elnyerik méltó jutalmukat, a rosszak pedig — hát, azokat nem is látni, nincs helyük e derűs összhangban.