Magyar útikönyvek a részekről

Délvidéket kétszáz oldalon mutatja be a régió legjobb ismerője Bácskai (Faragó) Zoltán (1.). Horvátország magyarok lakta területével kezd, Eszékkel és a majdnem ezeréves magyar Szent­lászlóval, amelyet a szerb agresszió után szinte teljesen újjá kellett építeni. A Szerémség nekünk is üzen. A zimonyi vár fokán millenniumi emlékmű állott, akárcsak a brassói Cenken, Péterváradon pedig három­székiek is raboskodtak. A ,,Duna Gib­raltárja" ez, Petúr bán, Gertrudis gyilkosának fészke, akit II. András királyunk karóba húzatott. Megismer­hetjük Bácskát: Ma­gyar­kanizsa, Szabadka, Újvidék múltját és jelenét. A délvidéki Bánság szinte ismeretlen számunkra, ahová 1883-ban 645 bukovinai székely családot telepítettek, számuk 1889-ben még nőtt. A falu székely kapuja egyetlen ilyen építmény a szerb tengerben. Ó-Szerbia bemutatása során kerül terítékre Belgrád, a déli harangszóhoz kapcsolódó Nándor­fehérvár.
Tartalmas és ugyancsak nóvum még most is Kárpátalja bemutatása, bár régebbi kiadás. (2.) A 180 oldalnyi szöveg szerzője, Kovács Sándor középiskolai tanár és idegenvezető. ,,Nem mi keltünk át a határon — írja —, hanem a határ kelt át rajtunk." Bemutatja Kárpátalja tizenhárom járását, tarka származású lakosságát, magyarságát és legnagyobb városait, Ungvárt, Munkácsot, Husztot, a régió kegyetlen történelmét: tizenhétszer került más-más politikai fennhatóság, államalakulat és államforma alá az elmúlt évszázadokban.

1. Bácskai (Faragó) Zoltán: Dél­vidéki magyar útikönyv, Budapest, 2010
2. Kovács Sándor: Kárpátaljai útravaló — Úti olvasmány. Budapest, 1999