Kiskalauz a honosítási eljáráshoz

A világban és a Kárpát-medencében élő ma­gyarság körében az elmúlt húsz évben váltakozó intenzitással, de folyamatosan megfogalmazódott annak igénye, hogy az anyaországgal való kapcsolattartásban, a magyar identitás megtartásában fontos segítséget jelentene az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése. Az Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást. Ennek lényege, hogy a határon túli magyaroknak nem kell Magyarországon letelepedniük a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolniuk, nem kell állampolgársági vizsgát tenniük, igényük jogosságának bizonyításához elegendő a magyar nyelv ismerete. A gyorsított állampolgársági eljárás menetéről szóló tájékoztató honlapon, a www.allampolgarsag.gov.hu címen megtalálhatóak a szükséges információk (beszerzendő iratok, a bejelentkezéshez szükséges űrlap, gyakorlati tudnivalók).

Jogosultak köre
Az egyszerűsített, kedvezményes honosítást kérheti a Magyarországon (függetlenül az ott-tartózkodás időtartamától, jogcímétől), illetve a világ bármelyik országában élő magyar egyaránt. A szabályozás nem számít abszolút újdonságnak a magyar jogrendszerben, hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a határon túli magyarok, a csángók esetében az egyszerűsített honosítási eljárást.
Az állampolgársági kérelmet egyénileg és személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében annak törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Emellett érvényben maradt az együtt élő családtagok közös kérelem-benyújtásának lehetősége is.
A kedvezményes honosítás kérelmezésének együttes feltételei:
* a kérelmező maga vagy felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását
* magyarnyelv-tudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi)
* a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és nincs ellene büntetőeljárás folyamatban
* honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
Az egyszerűsített honosítási kérelmet 2011 januárjának első munkanapjától lehet benyújtani. Fontos, hogy nincs időbeli korlát, így bármikor, akár évek múltán is lehet élni ezzel a lehetőséggel.

Benyújtandó okiratok
Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtania a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum stb.). Hasonlóképpen elő kell ter­jesztenie a magyar származást igazoló dokumentumokat (felmenők anyakönyvi kivonatai, plébánosi/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampolgársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, személyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, lakcímbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány stb.).
A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Elsődlegesen a felmenő anyakönyvi kivonata alkalmas a magyar állampolgártól való leszármazás igazolására. A ,,leszármazási láncot" addig kell visszavezetni, amíg olyan felmenőhöz nem jutnak, akiről vélelmezhető, hogy magyar állampolgár volt. A felmenő egykori magyar állampolgárságának igazolására alkalmas pl.: anyakönyvi kivonat (születési, házassági, halotti), állampolgársági bizonyítvány, opciós bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, honosítási/visszahonosítási okirat, korabeli munkakönyv, cselédkönyv, névváltoztatási, elbocsátási okirat, iskolai bizonyítvány, korabeli lakcímbejelentő, katonakönyv, korabeli magyar útlevél. A magyar állampolgártól való leszármazás igazolására a plébánosi/lelkipásztori igazolás is alkalmas, ha az 1895 előttről szól.
A mellékletek közül eredetiben kell a kérelem­hez csatolni a saját születési és a családi állapotot iga­zoló okiratot, míg a többi okirat esetében hiteles másolat vagy az eredeti okirat bemutatása is elfogadható (az eredeti bemutatása mellett is le­het­séges másolatot hagyni a kérelem átvevőjénél, aki azt összevetheti az eredetivel). Hiteles for­dítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfo­gad­ható, azaz ebben az esetben nem kell az eredeti okiratot átadni. Tehát az egykori magyar ka­to­nakönyvet vagy bármilyen régi okiratot nem kell csatolni a kérelemhez, a másolat is elégséges.
Mellékelni kell még egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két igazolványképet.
A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű, és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A nem Magyar­országon élő kérelmezőnek csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Magyarországon is lehet jelentkezni
Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű fordítással kell a kérelemhez csatolni. Hiteles fordítást, fordításhitelesítést, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot a Magyar Köztársaság területén az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet. A Magyar Köztársaságnak a külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője — egyebek mellett — okiratról hiteles fordítást készíthet, vagy a fordítás helyességét tanúsíthatja. A konzuli hitelesítésért jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
Ha a hiteles fordítást annak készítésére feljogosított, Magyarországon kívüli hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) készítette, amelynek országával az okiratok kölcsönös elfogadását jogsegélyegyezmény vagy viszonossági gyakorlat biztosítja, a fordítást el kell fogadni. Így a közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatóak.
Az állampolgársági kérelmet a magyarországi anyakönyvvezetőknél, a magyarországi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál, illetve a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél lehet benyújtani.
Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek pótlásra szólítják fel határidő kitűzésével. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.
Az állampolgársági és az esetleges névmódosítási eljárás díjmentes, így költséget csak az okiratok beszerzése és lefordítása, valamint a fényképek elkészítése feltételez.

A kérelem elbírálása
A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. Ebbe az időtartamba nem számít bele:
* a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő
* az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik)
* a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama
* az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
A körülményegyüttes ismeretében a kérelme­ző az iratok benyújtásától számított 4—5 hónap után számíthat válaszra — annak függvényében is, hogy hány kérelem vár elbírálásra.
A honosított személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz magyarországi polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Magyar igazolvány és magyar állampolgárság
A hatályos jogszabályok ugyan kizárják a magyar állampolgárság és a magyar igazolvány együttes érvényességét, de a magyar kormány törvénymódosításokat tervez annak érdekében, hogy akik nem telepednek át Ma­gyar­­országra, nem létesítenek Magyar­or­szágon lakóhelyet, továbbra is jogosultak legyenek a magyar igazolványra és az azzal járó kedvezményekre. Az Országgyűlés valószínűleg még idén decemberben dönt erről a módosításról.
A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet külön eljárásban igényelni, ha a kérelmező már magyar állampolgár.
Magyar személyazonosító igazolványra csak azok jogosultak, akik rendelkeznek magyarországi lakhellyel. Magyarországi lakóhely nélkül nem jár személyi igazolvány. A magyar jogrendszerben az egészségügyi vagy szociális ellátást, illetve a közoktatást ágazati jogszabályok szabályozzák, amelyek a jogosultságot lakóhelyhez vagy tartózkodási helyhez, illetőleg biztosítotti jogviszonyhoz kötik. Kétoldalú nemzetközi szerződések viszonosság alapján biztosíthatnak nem magyar állampolgároknak is hasonló jogokat, és az uniós polgárokat is a magyarokéval azonos ellátás illeti meg. Ugyanakkor országonként eltérő, hogy milyen előnyökkel járhat az ott élő magyarság számára az állampolgárság megszerzése. Minden jövendő magyar állampolgár szempontjából közös lenne a Magyarországon tartózkodás és az útlevél megszerzésének joga, az uniós polgársággal együtt járó kedvezmények.

Névmódosítások
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik:
* hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék
* többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását (Szlovákia esetében ilyen az -ová)
* utónevüknek magyar megfelelőjét.
A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. A névmódosítást személyenként, önálló nyomtatványon kell kérelmezni. Névmódosítással nem változtatható meg a házassági név, illetve a házassági névviselési forma. A névmódosítási kérelmet a kérelmezőnek és a kérelmet átvevő személynek egyaránt alá kell írnia. A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalomtétellel) egyidejűleg lép hatályba.