Röviden

Kisebbségi nyelvek Szlovákiában
Szlovákiának, a szlovák társadalomnak el kell döntenie, hogyan kívánja kezelni a jövőben a kisebbségi nyelvhasználatot - jelentette ki a szlovák emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes tegnap Pozsonyban. Rudolf Chmel szerint két lehetőség közül lehet választani. Az első, hogy a kisebbségi nyelvet a többségi egységet megbontó tényezőként kezeljük, s törvénnyel biztosítjuk a nyelvi egyszínűséget, míg a második az, hogy a nemzeti kisebbségeket és nyelvüket ajándéknak tekintjük. ,,A sokszínűség egyike a legmagasabb értékeknek" - szögezte le Chmel.

Megszorító program Írországban
Az ír kormány közzétette négyéves költségvetési megszorító tervét: a 15 milliárd eurós megtakarítási program tízmilliárd euró kiadáscsökkentésből és ötmilliárd euró bevételnövelésből áll. A megszorító csomag a feltétele annak, hogy Írország megkapja azt a 85 milliárd euróra tehető nemzetközi hitelt, amiről még zajlik az egyeztetés az ír fővárosban az Európai Unió, a Nemzetközi Valuta-alap és az Európai Központi Bank szakértőinek bevonásával. A dokumentum legfontosabb eleme, hogy egyebek mellett emelik az áfakulcsot: 2013-ban 22, 2014-ben 23 százalékra a jelenlegi 21 százalékról. Tervezik ingatlan- és vízadó bevezetését is, ugyanakkor a kormány nem engedett abból, hogy a korábbi gazdasági sikereket megalapozó és az országba jelentős külföldi tőkét vonzó társa-sági adó 12,5 százalék maradjon. A takarékoskodás nagy mértékben érinti a közszférát is: az állami szférában dolgozók létszámát a 2008-ashoz képest 24 750-nel csökkentik a négy és fél milliós Írországban, az újonnan felvett alkalmazottak bérét mérséklik.

Koalíciós tárgyalások Belgiumban
Beleegyezett a hét érintett párt Belgiumban, hogy új tárgyalásokat kezdenek egy esetleges kormányalakítás reményében. Johan Vande Lanotte királyi megbízott azt követően győzte meg az egyeztetések folytatásáról a flamand és vallon kereszténydemokratákat, szocialistákat és zöldeket, valamint a legutóbbi választáson győztes, nacionalista Új Flamand Szövetség vezetőit, hogy a hét párt egyszer már letett a közös kormányalakítás lehetőségéről. Belgiumban több mint öt hónapja, a júniusi választások óta nem sikerült életképes koalíciót kialakítani, ügyvezető kormány vezeti a jelenleg (Magyarország előtt) az Európai Unió soros elnökségét is betöltő országot.

Egységes közszolgálati hírszolgáltatás
A közszolgálaton belül egy kézbe kerül a hírszolgáltatás, de a közszolgálat csak egy töredéke a médiarendszernek - mondta Belénessy Csaba, a Magyar Távirati Iroda (MTI) napokban kinevezett vezérigazgatója tegnap. Az MTI helyzetét teljesen átalakítja a hétfőn a parlamentnek benyújtott médiatörvény-javaslat - fejtette ki. Ha elfogadják a törvényt, akkor az MTI gyártja majd a közszolgálati híradókat a Duna, illetve a Magyar Televíziónak, valamint a Krónikát a Magyar Rádiónak. A jövőben is minden csatorna az arculatának és tartalmának megfelelő híradót fogja adni, ezért ennek megfelelőt kell gyártani. * Mandur László szerint civilizált demokráciában nincs olyan médiaszabályozás, amilyet a Fidesz szeretne Magyarországon. Az MSZP ismét az Alkotmánybí-rósághoz fordul, ha elfogadja a Ház a fideszes képviselők által hétfőn benyújtott média-törvénytervezetet. Mandur László szocialista országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján úgy vélekedett: ez az indítvány a közmédiumok maradék önállóságát is megszüntetné. Példátlannak nevezte, hogy megszűnne a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió hírszolgáltatásának függetlensége, és az MTI legfontosabb feladatává tennék, hogy szuper hírügynökségként kiszolgálja a három közmédiumot. Így egy központból vezérelten, a Fidesz által irányítottan kaphat hírszolgáltatást a magyar közvélemény - fogalmazott.