Lakásbiztosítás: a kötelező legkisebb

Mindenki másnak viszont január 15-ig kell megkötnie a kötelező lakásbiztosítást, amit az önkormányzatok ellenőriznek. Bár kevesebb mint két hónap maradt a határidőig, a lakástulajdonosok többsége egyelőre hanyagolja a törvény által kötelezővé tett lépést. Háromszéken az érintettek legfeljebb tíz százaléka jelent meg valamelyik biztosítónál, az irodákban január első napjaiban számítanak élénkülő forgalomra.

A szakemberek szerint három dolog magyarázza a mérsékelt érdeklődést: a tájékozatlanság, a kötvényben szereplő kockázati tényezők mifelénk nem túl nagy életszerűsége, illetve az, hogy az üzlet nem kínál túl nagy nyereséget a biztosítóknak. Ez utóbbival indokolják azt is, hogy csak 13 biztosító — ABC, Ardaf, Astra, Carpatica, Certasig, Ci­ty Insurance, Platinum, Cre­dit Europe, Euroins, Generali, Grawe, Goupama és Uniqa — tömörült a Katasztró­fael­lenes Biztosítási Szövetségbe (PAID).
"Mivel a földrengés, a földcsuszamlás, valamint az árvíz vidékünkön, főleg városi környezetben nem túl gyakori, többnyire a teljes körű biztosítás megkötésére biztatjuk az ügyfeleket — mondta el Pethő István, a Groupama sepsiszentgyörgyi aligazgatója. — A tűzeset, villámcsapás vagy vandalizmus sokkal gyakoribb kockázati tényező, akárcsak a fűtés- és vízvezeték-hibásodásokból keletkezett károk. Míg a kötelező biztosítás a vidékünkön használatos építőanyagok okán az évi húszeurós díjkategóriába sorolható, addig egy teljes biztosítás 30—80 euróba kerül, viszont sokkal nagyobb kármegtérítési biztonságot kínál."Akik a törvény életbelépése előtt már kötöttek fakultatív lakásbiztosítási szerződést, és az tartalmazza a földrengés, földcsuszamlás és árvízkockázati tényezőket is, csak akkor kell külön kötelező biztosítást kötniük, ha érvényben lévő szerződésük éppen lejár. Az ingatlangaranciás banki hitellel rendelkezők ne hagyják figyelmen kívül, hogy a garanciába helyezett lakásra a hitelező pénzintézmény biztosítást kér, ami tartalmazza a kötelező kockázati tényezőket is — azaz nem kell feltétlenül újabb biztosítást kötni.

Veszélyes zónák
A PAID úgy becsüli, hogy az első évben a biztosított lakások aránya 20—30 százalék körüli lesz, három éven belül pedig 75 százalékra emelkedik. A biztosítófelügyelet nyilvántartása szerint a több mint nyolcmillió romániai lakóingatlan mindössze 15 százalékát biztosították. A roppant alacsony arány azért is érthetetlen, mert több mint 900 000 személy, azaz a romániai lakosság 4,5 százaléka fokozottan árvízveszélyes területen él. Magas kockázatúnak számít Temes, Arad, Bihar, Szatmár, Beszterce-Naszód, Szilágy, Kolozs, Fehér, Maros, Sze­ben, Brassó megye és Háromszék. Románia árvízveszélyes területe több mint egymillió hektár, számítások szerint 88 400 lakást bármelyik pillanatban elvihet a víz. 2008-ban csak a földcsuszamlásból és árvízből származó károk 2,79 milliárd lejt tettek ki, ezek a katasztrófák tavaly 156,4 millió lejnyi pusztulást okoztak.

Mit és miért biztosítunk?
Európában ez idáig egyedüliként vezettek be kötelező lakásbiztosítást Romániában. A földrengés, földcsuszamlás és árvíz okozta károk ellen kötelezően megkötendő lakásbiztosításról szóló jogszabály szerint a városi és vidéki lakástulajdonosoknak — jogi és magánszemélyeknek egyaránt — biztosítást kell kötniük a birtokukban lévő lakásra az említett természeti katasztrófafajták ellen. A biztosítás összege lakástípusonként változik, annak függvényében, hogy a lakás milyen anyagokból épült, a tulajdonosnak évi 10 vagy 20 eurót kell fizetnie.
A vasbeton, fém vagy fa tartóelemekből álló épületek esetében évi 20 euró ellenében a biztosító legfeljebb 20 000 euró értékben téríti meg a felsorolt természeti csapások okozta károkat. Azon ingatlanok esetében, melyeknek külső falai nem égetett téglából vagy egyéb, nem hő- vagy vegykezelt anyagból épültek, a biztosító legfeljebb 10 000 eurót fizet — évi tízeurós díj befizetése ellenében.